Az Egységes Közlekedési Szakszervezet tiltakozik a veszélyes és méltatlan túlóra program miatt.

A tagállamoknak kötelezniük kell a munkáltatókat a napi munkaidő tartamának mérését lehetővé tevő rendszer bevezetésére – mondta ki ítéletében az Európai Bíróság egy spanyol szakszervezet és az egyik legnagyobb európai bank közötti vitában.

Kevesen tudják, hogy a május elseje története a nyolc órás munkanappal és negyven órás munkahéttel fonódik össze, amit mi is csak alig negyven éve élvezhetünk, miközben ma már a négy napos munkahéttel, vagy a hat órás munkanappal kacérkodnak a világ fejlettebb részén.

Érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmünket a Policy Agenda elemzése, ugyanis tíz év alatt csaknem felére csökkent az munkaügyi ellenőrzésekben érintett cégek száma, és az ellenőrzések súlypontja is mindinkább a mikro- és kisvállalkozásokra tolódik.

A sztrájk már régóta létező eszköz a munkavállalók érdekeinek elősegítésére. Napjainkban is többször hallhattunk munkabeszüntetésekről több európai államban is, de itthon is egyre gyakrabban merül fel a sztrájk lehetősége. Hogyan lehet jogszerűen sztrájkolni? Ki teheti, és ki nem? Megakadályozhatja-e a munkáltató a sztrájkot? Ezekre a kérdésekre adunk választ Kocsis Ildikó ügyvéd segítségével.

A Munka Törvénykönyvének módosításával ettől az évtől kezdve éves 400 óra túlórakeretre, és akár hároméves elszámolási időszak bevezetésére is lehetősége van a munkáltatónak. A törvény elutasítottsága hatalmas, és ennek kapcsán több tüntetés is volt. A kérdés, hogy lesz-e, illetve lehet-e sztrájk, amely a kormányt korrekcióra késztetheti. Ezt a helyzetet elemezte a Policy Agenda.

Azon már senki sem lepődik meg, hogy az adójogszabályok évről-évre akár többször is változnak, de egy sor másik jogszabály is változni fog az újév beköszöntével és új jogszabályok is hatályba fognak lépni, amelyek felett szintén nem érdemes szemet hunyni. Szakértőnk segítségével az üzleti életben leginkább meghatározó és 2019-ben esedékes jogszabályváltozást, illetve új jogszabályokat vettük sorra. A két részből álló cikkünk második részében többek között a munka törvénykönyvének módosítását, és a számviteli törvény változását mutatja be szakértőnk.

A múlt héten fogadta el az Országgyűlés a Munka törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelenleg az államfői aláírásra vár. A közvéleményt az elmúlt napokban rendkívüli módon megosztó javaslat legfontosabb pontjait vettük górcső alá az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás segítségével – szigorúan jogi szempontok mentén.

Az elmúlt hetek egyik legnagyobb publicitást kapott kérdése a Munka törvénykönyvének túlórával és egyéb munkaidőre vonatkozó előírásokkal kapcsolatos módosítása volt. A KPMG hírlevelének segítségével összefoglaltuk, hogy a törvénymódosítás pontosan mit is fog jelenteni a gyakorlatban 2019. január 1-jét követően.

Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.

A munkaviszonyban a munkáltató rendkívüli munkaidőben való munkavégzést rendelhet el. Előfordulhat azonban, hogy a munkavállaló nem kíván túlórázni. Ebben a helyzetben felmerül a kérdés, hogy jogszerűen megtagadhatja-e a munkavállaló a túlórában való munkavégzésre való utasítást? Milyen hátrányos következménye lehet a rendkívüli munkavégzés megtagadásának? Szakértőnk válaszol az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.

Bár a fiatal álláskeresők körében alapvető elvárás a rugalmas munkaidő, cserébe ők sem utasítják el a túlórát abban az esetben, ha az nem fordul elő rendszeresen. Rugalmasságért cserébe tehát rugalmasság jár – ez derült ki a JobsGarden legújabb kutatásából, amelynek középpontjában a munkaidő jellege, mértéke és a fiatal munkavállalók túlórához való viszonya állt.

A munkavállalók jelentős része elfogadja az akár fizetetlen túlórát is egy friss felmérés szerint, sőt, sokan ilyenkor nyújtják a legjobb teljesítményt. Cserébe napközben van idő a munkahelyi kapcsolatokra is. A szakértő szerint ez nem gond, a pozitív munkakultúra fontos előny az üzleti életben.

Hétvégén is dolgoznia kell? Mindenkivel előfordul, és ha nem rendszeres a dolog, ezzel nincs is komoly gond. Ha azonban nem csak egyszer-egyszer kell feláldozni a pihenőidőt, ideje elgondolkodni.

Bár jellemzően mindannyian túlórázunk, extra pénzért még többet is vállalnánk – derül ki a Randstad Award kutatásából. A magyar munkavállalók közül egyedül a menedzsereknél elégedett a többség az időbeosztásával, őket még a jövedelem-kiegészítés vagy az előrelépési lehetőség sem bírná több munkára.

A munka és magánélet összeegyeztetése, vagy másképp fogalmazva a családbarát munkahely slágertémának számít, mégis még az sem egészen tiszta, hogy miről is beszélünk pontosan. Például, hogy első lépésként saját magunkon kellene túllépnünk a megoldáshoz.

Hiába szól úgy az alapképlet, hogy aki dolgozik, az értéket termel a társadalomnak, aki pihen, az pedig csak fogyasztja a megtermelt javakat, mégsem biztos, hogy az egy emberre jutó termelés növelése lenne a kívánatos. A túlterhelés ugyanis, úgy tűnik, hosszabb távon kifejezetten növeli a társadalom terheit, vagyis ha kevesebbet dolgoznánk, az mindenkinek jó lenne.

Egyre általánosabb elvárás a szabadidőben végzett munka a munkáltatók részéről, pedig a munka–magánélet egyensúlyának a felborulása nemcsak a munkavállalónak nagyon-nagyon rossz, de a szervezetnek is.

A munkavállalók többségének még a szabadsága alatt is rendelkezésre kell állnia, ha céges ügyben keresik, bár a megkérdezettek fele egyáltalán nem örül annak, ha az irodán kívül munkával kell foglalkoznia. A Randstad Workmonitor legfrissebb adatai szerint a munkahelyi nyomás ellenére csupán minden harmadik alkalmazott érzi úgy, hogy a nyaralás alatt is reagálnia kell a hivatalos levelekre, hívásokra.

Munkajoggal foglalkozó fórumokon a panaszokat olvasgatva tapasztalhatjuk, hogy sok munkáltató nem veszi figyelembe a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, de az is feltűnhet a figyelmes olvasóknak, hogy a munkavállalók sincsenek tisztában jogaikkal.

A napi munkavégzésnek és a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvitáknak is gyakori szereplője a túlóra. A túlóra a munkáltató utasításán alapuló többlet munkavégzés, ami ugyanakkor többletköltséget okoz a munkáltatónak is. Mikor rendelhető el, és milyen keretek között? Munkaidőkeret esetén is beszélhetünk túlóráról? Szakértőnk összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

Bár a munkavállalók nagy része gyakran túlórázik, és ezért semmilyen kompenzációt nem kap, többségük nem jelzi ezt felettese felé. A Profession.hu által végzett kutatásból kiderül, hogy a havi rendszerességgel túlórázók közel egynegyedének több mint 24 óra plusz munkaórája gyűlik össze havonta.

Elindult a vakáció, ami komoly kihívás elé állítja a vállalatokat a dolgozók szabadságai miatt. Sok cégnél ez ahhoz vezet, hogy néhány hétre le is állnak a nyári szezonban, ami komolyan megnöveli a költségeket, pedig vannak olyan alternatívák, amelyekkel ez elkerülhető.