Bizonyára nem foglalkoztat sok olvasót, hogy a honvédelmi ágazat sugárvédelmi hatósági feladatairól szóló 166/2018. (IX. 17.) Korm. rendelet miként fog változni 2019. január 1-től. Azonban az idei év sok más tekintetben hozott változásokat a jogszabályi környezetben. Cikkünk előző részében többek között a hosszú hétvégék rendjét is feldolgoztuk szakértőnk segítségével.
Az új esztendő beköszöntével számos helyen módosul a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény is. Módosulnak többek között a közjegyzővé történő kinevezés feltételei, így 2019. január 1-től a bírókhoz hasonlóan már a közjegyzőnek is csupán olyan személy nevezhető ki, aki a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a közjegyzői hivatás gyakorlására alkalmas. Ez eddig ismeretlen volt a közjegyzői karban és az új évtől kezdődően a pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból fog összeállni.
A közjegyzői kar utánpótlását képező közjegyzőjelöltekre és a közjegyzőhelyettesekre vonatkozó szabályok is jelentősen változnak 2019. január 1-től, ugyanis az új évben már akár kettő, ugyanazon területi kamara illetékességi területén működő közjegyzővel vagy közjegyzői irodával is létesíthetnek részmunkaidőben történő munkavégzésre irányuló munkaviszonyt.
Jelentősen módosulnak a közjegyzők helyettesítésének szabályai és érdekességként megemlítendő, hogy az új évben a közjegyzőkkel szemben fegyelmi büntetésként a korábbi 2.000.000,- Ft helyett már 20.000.000,- Ft-ig terjedő pénzbírság lesz kiszabható, míg a közjegyző helyettesek esetében a korábbi 500.000,- Ft helyett 2019. január 1-től már 2.000.000,- Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki. Szintén érdekes, hogy a közjegyzőjelöltek esetében a pénzbírság összege nem változik, marad az 500.000,- Ft összegű felső határ.
Érdemes megemlíteni, hogy a közjegyzőkről szóló törvény mellett 2019. január 1-től módosul az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet is. A közjegyzői díjakban jelentős drágulást eredményező a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet viszont csak 2019. április 1-jén fog hatályba lépni.
Változások a számviteli törvényben
A közjegyzői kar mellett a könyvelőknek és a könyvvizsgálóknak is érdemes változásokra készülni, ugyanis 2019. január 1-től számos helyen módosul a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. Módosul többek között a törvény hatálya is, így 2019. január 1-től a számviteli törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.
Újdonság az is, hogy az új esztendőben az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására már nem csak három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén lesz lehetőség, hanem a konszolidálásba történő bevonáskor is. A fenti változásokon túl változnak többek között a kiegészítő mellékletre vonatkozó szabályok, az osztalék meghatározása és jelentősen változik a Cash-flow-kimutatás szabályozása is. Érdemes tehát a számviteli szakembereknek megismerkedni a számviteli törvény 2019. január 1-jén hatályba lépő módosított szövegével.
Jelen cikk lezárásakor az Országgyűlés már elfogadta a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítását, amely a köztársasági elnök aláírására vár.
A nagy országos érdeklődésre számot tartó törvény kis mértékben módosítja a munkanap és a hét (munkahét) meghatározását és megváltoztatja a munkaidő-beosztás szabályait is.
A nagy vihart mégsem ezek a tervezett módosítások okozták, hanem az, hogy a törvény kimondja, hogy a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Tehát 2019-től a munkaidőkeret tartama az eddigi 12 hónap helyett, akár 36 hónap is lehet a kollektív szerződés rendelkezése esetén.
A másik - sokak által kifogásolt - módosítás a rendkívüli munkaidőt érinti, ugyanis a törvény - korábban ismeretlen jogintézményként - bevezeti az önként vállalt túlmunkát 2019. január 1. napjától. Az önként vállalt túlmunka a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - az eddig is elrendelhető 250 órát meghaladóan - naptári évenként legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidőt jelent. Az önként vállalt túlmunka kollektív szerződés esetén - az eddig is elrendelhető 300 órát meghaladóan - naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidőt jelent. A feleket érintő lényeges szabály, hogy a munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel, míg a munkáltatónak nincs felmondási joga. Amennyiben a T/3628. számú, 2018. december 12-én elfogadott törvényjavaslat valóban hatályba lép 2019. január 1-jén, akkor jelentős munkaerőpiaci változásokra számíthatunk az újévtől, amelyekre érdemes minél előbb felkészülni.”
További változások
Az új jogszabályokon és a 2019. január 1-től módosuló jogszabályokon kívül számos jogszabály változik még 2019-ben. Elég, ha az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt említjük, vagy az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendeletet. Természetesen az összes változás bemutatása meghaladná ennek a cikknek a terjedelmét, ezért a legjelentősebb és legérdekesebb változásokra fókuszáltunk.
Ami biztosan nem változik 2019-ben az az, hogy a jogászok részére továbbra is folyamatos kihívást jelent majd a változások nyomon követése és a jogkereső közönség számára sem lesz egyszerűbb a tájékozódás az egyre növekvő számú és állandóan változó jogszabályok útvesztőjében.
Szerző:
Dr. Weidinger Péter, LL.M.
act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás
