Az Intrum összevetette a fizetőképességi indexét a Magyar Nemzeti Bank lakásárindexével, ami alapján a lakásvásárlás egyre nehezebbé válik a szélesebb rétegek számára. Noha 2025 második negyedévében 9 százalékkal 13,7 pontra nőtt az Intrum Fizetőképességi Index (IFI), ez messze elmarad a 2019-es maximumától.

A mutató mérsékelt javulása egyes társadalmi csoportok reáljövedelmének tartós csökkenése, általánosságban pedig lassú reálbér-emelkedés mellett és az ennél lényegesen gyorsabb lakásár-növekedést tekintve nem segíti a kisebb jövedelműek lakáshoz jutását. A kamatkörnyezet pedig továbbra sem segíti azokat, akik kiszorulnak a majd a szeptembertől elérhető, államilag támogatott lakáshitel adta lehetőségekből.

Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) és az MNB országos lakásárindexe között pozitív irányú, moderált kapcsolat áll fenn. Amennyiben nőnek magyarországi lakások árai, úgy nő várhatóan a lakosság fizetőképessége is. E mögött több tényező is húzódhat, de mivel közepes erősségű a kapcsolat, így ezek csak általánosságban állnak fent. A magasabb ingatlanárak következtében nő a jelzálogba bevonható eszközök értéke, így több hitelt tudnak felvenni, jobb kondíciókkal és a refinanszírozás is könnyebbé válik, amelyek javítani tudnak a háztartások fizetőképességén.

Az állampapírok hozamai után most az államilag támogatott hitel hajtja fel az árakat

Az MNB adatai alapján 2024 utolsó negyedévében több mint 5, az egész tavalyi évet tekintve pedig több mint 10 százalékponttal nőtt a lakásárindex. A lakásárak országosan 15, Budapesten pedig 19,2 százalékkal drágultak éves szinten 2024 első negyedévéhez képest, a fővárosban csupán egy negyedév alatt 8,7 százalékos emelkedés következett be 2025 elején. A drágulás mértéke kiemelkedő az EU-n belül, ennél csak Bulgáriában mértek magasabbat, ráadásul reálértéken nézve is kétszámjegyű az emelkedés.