A hitelfelvétel sem lesz könnyebb
A jegybanki alapkamat 2023 óta kétszámjegyűről 6,5 százalékos értékre csökkent, de az inflációs kockázatok miatt ez továbbra sem elegendő a hitelfelvétel ösztönzéséhez, hiszen a piaci alapú hitelkamatok még mindig magas szinten állnak. A kedvezőtlen kamatkörnyezet fékezi a lakossági hitelfelvételt, aminek köszönhetően a vevői kör döntő része kiszorulhat a piacról, főként az elsőlakás-vásárlókat érintve. Az új, állami támogatású 3 százalékos fix kamattal elérhető, szeptemberben induló lakáshitel csak részben és időlegesen képes kezelni a problémát, hiszen valószínűbb, hogy újabb áremelkedési hullámot vált ki a piacon.
„A következő időszakban a háztartások lakáspiaci részvétele várhatóan tovább polarizálódik: a magasabb jövedelmű és megtakarítással rendelkező rétegek lesznek képesek alkalmazkodni a megemelkedett árszinthez, míg a hitelfelvételre szorulók kiszorulnak a piacról, főként a drágább régiókban. Amennyiben a lakásár-növekedés fennmarad, de a reáljövedelmek nem nőnek ezzel összhangban, a lakáspiac strukturálisan zártabbá válik, tovább mélyítve a vagyoni egyenlőtlenségeket a lakosság körében” – kommentálta az eredményeket Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.
A magyar háztartások fizetőképessége 2025 első felében tehát mérsékelten javuló pályán mozog, amit a pozitív reálbérdinamika, a tartósan magas foglalkoztatottság és a megtakarítások átrendeződése támogat. Ugyanakkor az inflációs nyomás és a kamatkörnyezet továbbra is érezhetően fékezi a lakossági hitelfelvételt. A lakáspiacon közben az árak dinamikusan nőnek, jóval gyorsabban, mint a jövedelmek vagy az építési költségek, így a lakásvásárlási elérhetőség objektíven romlik, különösen Budapesten és a nagyvárosokban.
