Hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök, kedd reggel pedig Nagy Márton miniszter érvelt nyilvánosan az alacsonyabb kamatok mellett, ezzel pedig újraindult az adok-kapok a gazdasági erőcentrumok között, bár Orbán azt is hozzátette, hogy szerinte Varga Mihály nem fog kapkodni a kamatvágással.
A fordulatra az EURHUF is élesen reagált, az árfolyam a hétfői 388-as értékről ma reggelre már 393 fölé ugrott, miközben a zlotyi változatlan maradt és a cseh korona is csak minimálisan gyengült. A mozgás hevességére magyarázatot ad az MNB legfrissebb (szeptemberi) ábrakészlete, melyen látható, hogy az elmúlt hónapokban jelentős forint melletti spekulatív kumulált pozíció épült fel. A pozicionáltság alakulását vizsgálva az látható, hogy az idei első negyedévben 1000 milliárd forint fölötti forint elleni spekulatív pozíció épült le, majd a második és a harmadik negyedévben mintegy 1000 milliárd forintnyi forint melletti külföldi spekulatív pozíció épült fel. Vagyis év elejéhez képest bő 2000 milliárd forintos pozíció változás történt a forint javára, és azt is érdemes kiemelni, hogy 2021 óta a legnagyobb forint melletti spekulatív pozíció épült fel. Elképzelhető forgatókönyvnek tűnik, hogy a túlzó spekulatív pozicionáltság kezdte el zavarni a kormányt, ezért érezték szükségét a verbális intervenciónak.
Akkor most hogyan tovább? A forint tartós erősödő trendje valószínűleg véget ért, de valódi trendfordulóról korai lenne beszélni. Legvalószínűbbnek a sáv kereskedés tűnik, már csak azért is, mert az MNB alelnöke, Kurali Zoltán felvette a kesztyűt és még tegnap a szigorú monetáris kondíciók fenntartásának fontosságát hangsúlyozta. A várt oldalazó sáv alját 388-nál lényegében kijelölte a kormány. A sáv felső élét pedig majd az MNB jelölheti ki, valószínűleg nem magasabban, mint a 400-es lélektani szint. A forint aktuális árfolyamát pedig majd a fiskális és monetáris szereplők „Húzd meg, ereszd meg” politikája fogja befolyásolni. (Erstemarket)
