A lakásárak változásához az elmúlt félévben jelentős részben járult hozzá a lakossági forrásátcsoportosítás. Az állampapírban tartott megtakarítások állománya mintegy 700 milliárd forinttal csökkent 2025 első negyedévében a magasabb kamatozású értékpapírok futamidejének lejárta után. A felszabaduló tőke jó része nagy valószínűséggel a lakáspiacra vándorolt, mivel az új lakásokra kötött szerződések volumene 361 milliárd forinttal növekedett ebben az időszakban. A piacon a befektetők részaránya viszont kiegyenlítettebbé vált a bérbeadási hozamok csökkenésével, mely Budapesten 0,5 (5,2 százalékról 4,7 százalékra), míg a vidéki városokban 0,4 százalékkal (7,3 százalékról 6,9 százalékra) esett vissza. A spekulatív kereslet ennek ellenére jelentős maradt, különösen az újlakás-piacon.

Túlértékeltség szemben az alacsony reálbérekkel

A felélénkülő kereslet erőteljesen rányomja a bélyegét az árakra, Budapesten az ingatlanok 18 százalékát vásárolták meg drágábban az eredeti hirdetési árnál az MNB adatai alapján. 2024 végére a lakások országosan 14,3 százalékkal, Budapesten becslések szerint 15 százalékkal voltak túlértékelve. Az ingatlanok drámai áremelkedését sem a jövedelmek, sem az építési költségek változása nem indokolja, ezek növekedési üteme jócskán lemarad az ingatlanárak változásától.

Annak ellenére, hogy az infláció tartósan magas szintje legfőképp az élelmiszerek és a szolgáltatási szektor területén érhető tetten, ez a hatás nagymértékben csökkenti reáljövedelmek értékét. Idén így az 5 százalékos infláció mellett a reálbérek 3 százalékos növekedése várható, jelentős szóródással.  Ez ahhoz vezet, hogy egyes csoportokban kevesebb forrás marad más kiadásokra vagy megtakarításra, mely által a lakásvásárlási lehetőség szignifikánsan romlik, különösen Budapesten és a nagyvárosokban nehéz ingatlanhoz jutni. A fővárosban egy medián árú, 75 m²-es lakás megvásárlásához 11,3 évnyi helyi átlagjövedelem szükséges, ami régiós összehasonlításban kiugróan magas.