hirdetés

Csak a kis cégeknek kell tartania a munkaügyesektől?

Érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmünket a Policy Agenda elemzése, ugyanis tíz év alatt csaknem felére csökkent az munkaügyi ellenőrzésekben érintett cégek száma, és az ellenőrzések súlypontja is mindinkább a mikro- és kisvállalkozásokra tolódik.
hirdetés

Az MNB versenyképességi programja felszínre hozott egy vitát a munkaerőpiaci tartalékok mozgósításáról. Ennek kapcsán kevés szó esik a gazdaság kifehérítése mellett arról, hogy mit lehetne kezdeni a munkakörülmények (benne a munkavállalók jogainak védelmével) javításával. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy milyen változás látszik az állami ellenőrzési rendszer működésében.

Erre figyeljünk, ha munkaügyi ellenőrzést kapunk
Jogszerűen foglalkoztatni nem egyszerű feladat, és gyakran a legjobb szándékunk ellenére sem biztos, hogy helyesen járunk el. Ezért fontos, hogy ne csak a jogszabályi előírásokkal legyünk tisztában, hanem a gyakorlattal is. Mit ellenőrizhet pontosan a munkaügyi ellenőr és meddig terjed a hatásköre?
A munkaügyi ellenőrzés rendszere elvileg kettős feladatot lát el. Egyrészt megpróbálja kiszűrni azokat a foglalkoztatókat, akik a jogszabályok megkerülésével csökkenti a közterheiket, ezáltal az állam működtetésének terheit áthárítják más adózókra. A másik feladata az, hogy védje a munkavállalókat a munkáltatói visszaélésekkel szemben. Ez utóbbi még akkor is igaz, ha bizonyos jogszabálysértések esetén a munkavállaló ténylegesen tud(hat) arról, hogy nem legálisak a foglalkoztatásának körülményei. Ugyanis sok esetben a dolgozó, ha fel akarna ez ellen lépni, akkor sem tudna igazán.

Az állam a hatósági ellenőrzéseken keresztül gyakorol nyomást a cégekre. Ez azonban nem működik, ha a foglalkoztatók úgy érzik, hogy kicsi az esélye annak, hogy belekerüljenek egy ellenőrzésbe. 2018 decemberében a KSH adatai szerint kb. 1,4 millió vállalkozás volt, ahol legalább 1 főt foglalkoztattak. 2018 első három negyedévi tényadatai alapján számolva ennek a foglalkoztatói körnek az 1,2%-kánál volt csupán ellenőrzés. A gazdasági válság kitörésének évében (2008-ban) ez az arányszám még 3% volt. 10 év alatt tehát jelentősen csökkent annak a valószínűsége, hogy egy cég bekerül az állami hatóság látókörébe.

Ez a csökkenés persze nem csak a cégeket érintette, hanem a munkavállalókat is, akik kisebb valószínűséggel dolgoznak olyan munkahelyen, amelyet megvizsgálnak a munkaügyi ellenőrök. Ennek kapcsán ismételten hangsúlyozzuk, hogy ennek az állami ellenőrzési funkciónak társadalmi szempontból az a feladata, hogy mérsékelje a dolgozók kiszolgáltatottságát. Ez az ellenőrzési funkció csökkent. 2008-ban még a dolgozók 8,6%-át foglalkoztatták olyan cégnél, amelyet vizsgáltak, 2018-ra ez az arány lecsökkent 1,6%-ra.

Megint csak a kiscégek félhetnek…

Amennyiben megnézzük, hogy mennyi dolgozót és céget érint az ellenőrzések száma, akkor ismét egy újabb érdekes összefüggést lehet észrevenni.

Nyilvánvaló, hogy a szabálytalan foglalkoztatás szempontjából a leginkább érintett cégek a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások. Ugyanakkor nem csak ezeknek kellene lenni az ellenőrzések célpontjának.

Így válhat rémálommá a munkaügyi ellenőrzés
A cégekre előzetes bejelentés nélkül "rátörhetnek" az ellenőrök. Utólag, hacsak nincs nagyon igazunk, nehéz jogorvoslattal élni. Megnézik a jelenléti íveket, átvizsgálják a cég HR működését. Fontos ügyelni a részletekre is, mert akár 20 millió forintos is lehet a bírság.
Az állami hatósági ellenőrzések statisztikájából nem olvasható ki, hogy mely létszám-kategóriákban voltak ellenőrzések, de az átlagos foglalkoztatói méret jelentősen csökkent. Miközben 2008-ban még az egy ellenőrzött munkáltatóra 9 munkavállaló jutott, 2018-ban már csak 4. Azaz az ellenőrzések súlypontja áttolódott a mikro, vagy kisvállalkozásokra, és még a darabszámuk is jelentősen csökkent.

És a túlóra…

Szemléletes példa a munkaügyi ellenőrzés szükségességére a túlóra ellenőrzése. A 2018 végén elfogadott Munka Törvénykönyve módosítás felhívta a figyelmet a túlmunka kérdésére. Papíron alig túlórázik a magyar munkavállaló. Legalábbis a 2016. évi egyéni bér- és kereset statisztikai adatok alapján a versenyszférában csupán a dolgozók 17%-a túlórázott, míg a közszféra esetében ez az arány 7% volt.

Ugyanakkor 2012 és 2018 között 143 ezer dolgozó esetében állapították meg, hogy a munkaidő-nyilvántartás vezetésével problémák voltak. Ez a vizsgált munkavállalói létszám 20%-át jelenti.

Természetesen nem lehet ez alapján azt állítani, hogy a teljes foglalkoztatotti kör ötöde érintett lenne, hiszen a munkaügyi ellenőrzés sokszor a kritikus, a visszaélések szempontjából fertőzött ágazatokra koncentrál. Jól mutatja azonban azt, hogy milyen mértékű a probléma. Amennyiben nincs szoros ellenőrzés alatt ez a kérdés, akkor valójában mindegy, hogy milyen túlóra- és munkaidőszabályok vannak, hiszen ennek be nem tartása kis eséllyel von szankciót maga után.

hirdetés

Véleményvezér

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Az ukrajnai háború ott tart, hogy minden oldal mindent elővesz a hadi spájzból, ami még működik.
Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

A korrupció ellen harcoló független képviselő Orbán Viktort hivatali visszaélés miatt jelentette fel, Mészáros Lőrincet csalásért.
Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Már semmi nem a régi. Korábban az euró bevezetése egy országban komoly inflációt okozott, most viszont Horvátországban meglepetést.
Rekord a 100 éven felüliek számában

Rekord a 100 éven felüliek számában

A világjárványt követően általános jelenség volt, hogy mindenütt csökkent a várható élettartam. Japánban viszont meghaladta a 90 ezret a 100 éven felüliek száma.
Szárnyal a német hadiipar

Szárnyal a német hadiipar

Két vesztes világháborút követően is Európa élén a német gazdaság, hadiiparuk pedig hatalmasat lépett előre.
Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) körözést adott ki az orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo