Három dolog, amit érdemes tudni a túlóráról

A napi munkavégzésnek és a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvitáknak is gyakori szereplője a túlóra. A túlóra a munkáltató utasításán alapuló többlet munkavégzés, ami ugyanakkor többletköltséget okoz a munkáltatónak is. Mikor rendelhető el, és milyen keretek között? Munkaidőkeret esetén is beszélhetünk túlóráról? Szakértőnk összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hogyan rendelhető el túlóra?

Túlóráról – szaknyelven rendkívüli munkaidőről – akkor beszélünk, ha a munkavállaló a munkaidőbeosztásától eltérő időben, ill. munkaidőkeret esetén a munkaidőkereten felül végez munkát. A Munka Törvénykönyve alapján túlórának minősül az ügyelet tartama is.

Általános szabály, hogy a túlórát a munkáltató rendelhet el. Gyakori tévhit viszont, hogy a túlóra elrendeléséhez írásbeli munkáltatói utasítás kell, így ennek hiányában nem lehet szó túlóráról. Valójában túlórát a munkáltató akár szóban is elrendelhet, és csak akkor köteles írásba foglalni, ha a munkavállaló ezt kéri.

Rendszerint, ha a munkavállaló „önszorgalomból”, munkáltatói utasítás nélkül túlórázik, az nem minősül szabályos túlórának, így erre az időre a dolgozót többlet díjazás sem illeti meg. Viszont a bírósági gyakorlat elismeri a túlórát abban az esetben is, ha a munkáltató kifejezett utasítással nem rendelte el, de a rendkívüli munkavégzést tudomásul vette, és az így végzett többletmunka a munkáltató érdekében szükséges és indokolt volt.

Munkaidőkeret esetén is lehetséges túlóra

Gyakori félreértés a munkáltató, ill. munkavállaló részéről, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén nem lehet szó túlóráról. Ez azonban nem így van.

A munkaidőkeret alkalmazása lehetővé teszi a munkaáltató számára, hogy a munkaidőt az általános munkarendhez képest (hétfőtől-péntekig, napi 8 óra) egyenlőtlenül ossza be. Azaz ilyenkor megteheti, hogy pl. az egyik napra 4, a másikra 10 órás napi munkaidőt oszt be, vagy az egyik héten 6, a másikon 4 munkanapra osztja be a dolgozót.

Máshol már törvény a rugalmas munkavégzés
Bár szeretne rugalmasan dolgozni, a magyar alkalmazottak többségének nincs módja az irodán kívüli munkavégzésre. A szabadság bánja azt is, ha ügyeket kell intézni. A briteknél ez is máshogy van – derül ki a Dolgozz Otthonról Nap kapcsán végzett felmérés összegzéséből.
Azonban abban az esetben, ha a munkavállalónak a munkaidőkeret végén több ledolgozott munkaórája van, mint amennyi órát a kereten belül teljesítenie kellett, akkor túlóráról beszélünk. Így például, ha az 1 havi (4 heti) munkaidőkeretben, alkalmazott munkavállalónak a havi keretben 160 órát kell dolgoznia, de viszont a keret lezárásakor a dolgozónak 165 ledolgozott órája van, az természetesen nála is túlórának számít, így bérpótlékra vagy szabadidőre jogosult.

Fontos, hogy munkaidőkeret esetén is túlórának számít a napi munkaidő beosztáson túli időben végzett munka is. Azaz túlórát eredményez az is, ha az előre közölt beosztása szerint a dolgozó az adott napon 10 órát dolgozott volna, de a munkáltató túlórát rendel el, és a munkavállaló ténylegesen 12 órát dolgozik.

A túlóra elrendelés korlátai

A túlóra elrendelésnek törvényen rögzített korlátai vannak, amelyeket érdemes ismerni. Így nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés a munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén pedig gyermekének hároméves koráig. Ugyancsak nem lehet túlórát elrendelni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály, kollektív szerződés stb.) meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor. Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a 18 év alatti munkavállaló számára. Csak hozzájárulásával rendelhető el túlóra a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig.

Az elrendelhető túlóra időtartamát is korlátozza a törvény. Jelenleg teljes napi munkaidő (napi 8 óra) esetén, naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött, vagy részmunkaidőben alkalmazzák a dolgozót, akkor a naptári évben elrendelhető túlóra arányosan kevesebb.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Három fontos dolog a munkaidőkeretről
A munkaidőkeret a munkaszervezés és munkaidő rugalmas beosztásának egyik gyakori eszköze. Azonban szabályait gyakran félreértelmezik, ami mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldalán hátrányos következményekkel járhat. Járnak-e a bérpótlékok munkaidőkeret esetén is? Megúszható-e így a túlóra fizetés?Kell-e a munkaidőkerethez a munkavállaló hozzájárulása?

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo