Három dolog, amit érdemes tudni a túlóráról

A napi munkavégzésnek és a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvitáknak is gyakori szereplője a túlóra. A túlóra a munkáltató utasításán alapuló többlet munkavégzés, ami ugyanakkor többletköltséget okoz a munkáltatónak is. Mikor rendelhető el, és milyen keretek között? Munkaidőkeret esetén is beszélhetünk túlóráról? Szakértőnk összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

Hogyan rendelhető el túlóra?

Túlóráról – szaknyelven rendkívüli munkaidőről – akkor beszélünk, ha a munkavállaló a munkaidőbeosztásától eltérő időben, ill. munkaidőkeret esetén a munkaidőkereten felül végez munkát. A Munka Törvénykönyve alapján túlórának minősül az ügyelet tartama is.

Általános szabály, hogy a túlórát a munkáltató rendelhet el. Gyakori tévhit viszont, hogy a túlóra elrendeléséhez írásbeli munkáltatói utasítás kell, így ennek hiányában nem lehet szó túlóráról. Valójában túlórát a munkáltató akár szóban is elrendelhet, és csak akkor köteles írásba foglalni, ha a munkavállaló ezt kéri.

Rendszerint, ha a munkavállaló „önszorgalomból”, munkáltatói utasítás nélkül túlórázik, az nem minősül szabályos túlórának, így erre az időre a dolgozót többlet díjazás sem illeti meg. Viszont a bírósági gyakorlat elismeri a túlórát abban az esetben is, ha a munkáltató kifejezett utasítással nem rendelte el, de a rendkívüli munkavégzést tudomásul vette, és az így végzett többletmunka a munkáltató érdekében szükséges és indokolt volt.

Munkaidőkeret esetén is lehetséges túlóra

Gyakori félreértés a munkáltató, ill. munkavállaló részéről, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén nem lehet szó túlóráról. Ez azonban nem így van.

A munkaidőkeret alkalmazása lehetővé teszi a munkaáltató számára, hogy a munkaidőt az általános munkarendhez képest (hétfőtől-péntekig, napi 8 óra) egyenlőtlenül ossza be. Azaz ilyenkor megteheti, hogy pl. az egyik napra 4, a másikra 10 órás napi munkaidőt oszt be, vagy az egyik héten 6, a másikon 4 munkanapra osztja be a dolgozót.

Máshol már törvény a rugalmas munkavégzés
Bár szeretne rugalmasan dolgozni, a magyar alkalmazottak többségének nincs módja az irodán kívüli munkavégzésre. A szabadság bánja azt is, ha ügyeket kell intézni. A briteknél ez is máshogy van – derül ki a Dolgozz Otthonról Nap kapcsán végzett felmérés összegzéséből.
Azonban abban az esetben, ha a munkavállalónak a munkaidőkeret végén több ledolgozott munkaórája van, mint amennyi órát a kereten belül teljesítenie kellett, akkor túlóráról beszélünk. Így például, ha az 1 havi (4 heti) munkaidőkeretben, alkalmazott munkavállalónak a havi keretben 160 órát kell dolgoznia, de viszont a keret lezárásakor a dolgozónak 165 ledolgozott órája van, az természetesen nála is túlórának számít, így bérpótlékra vagy szabadidőre jogosult.

Fontos, hogy munkaidőkeret esetén is túlórának számít a napi munkaidő beosztáson túli időben végzett munka is. Azaz túlórát eredményez az is, ha az előre közölt beosztása szerint a dolgozó az adott napon 10 órát dolgozott volna, de a munkáltató túlórát rendel el, és a munkavállaló ténylegesen 12 órát dolgozik.

A túlóra elrendelés korlátai

A túlóra elrendelésnek törvényen rögzített korlátai vannak, amelyeket érdemes ismerni. Így nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés a munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén pedig gyermekének hároméves koráig. Ugyancsak nem lehet túlórát elrendelni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály, kollektív szerződés stb.) meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor. Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a 18 év alatti munkavállaló számára. Csak hozzájárulásával rendelhető el túlóra a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig.

Az elrendelhető túlóra időtartamát is korlátozza a törvény. Jelenleg teljes napi munkaidő (napi 8 óra) esetén, naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött, vagy részmunkaidőben alkalmazzák a dolgozót, akkor a naptári évben elrendelhető túlóra arányosan kevesebb.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Három fontos dolog a munkaidőkeretről
A munkaidőkeret a munkaszervezés és munkaidő rugalmas beosztásának egyik gyakori eszköze. Azonban szabályait gyakran félreértelmezik, ami mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldalán hátrányos következményekkel járhat. Járnak-e a bérpótlékok munkaidőkeret esetén is? Megúszható-e így a túlóra fizetés?Kell-e a munkaidőkerethez a munkavállaló hozzájárulása?

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo