A  fideszes képviselők december 12-én szavazták meg a rabszolgatörvényként ismert módosításokat a munka törvénykönyvében. Ezzel kapcsolatban fontos még egyszer végigvenni, hogy miként is változik a túlóra szabályozása január elsejétől.

A túlóra fogalma nem változik, vagyis továbbra is túlórának minősül:

• a munkaidő-beosztástól eltérő,
• a munkaidőkereten felüli,
• az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló
• heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
• az ügyelet tartama.

A heti leghosszabb munkaidő továbbra is 48 óra marad.

A munkáltató által egyoldalúan elrendelhető túlóra mértéke nem változik, az évente továbbra is 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra lehet. Az újdonság itt annyi, hogy ezen túlmenően lehetőség nyílik ún. önként vállalt túlmunka tekintetében megállapodást kötni a munkáltatónak és a munkavállalónak.

Így egy munkavállaló évente legfeljebb további maximum 150 – vagy kollektív szerződés estén 100 óra túlmunkát vállalhat. Ez adja majd ki együtt a 400 órát (ti. 250+150 óra, illetve kollektív szerződés esetén 300+100). A módosítás továbbá egy garanciális szabályt is beépít. Ennek értelmében az önként vállalt túlmunka vonatkozásában kötött megállapodás munkavállaló által történő felmondása nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató által felmondással történő megszüntetésének alapjául.

Az adott munkanapon történő rendkívüli munka elrendelését a munkáltató akár a munkaidő lejárta előtt rövid idővel is közölheti a munkavállalóval. Ezt főszabály szerint szóban is megteheti, azonban ekkor is terheli a munkáltatót a „rendeltetésszerű” joggyakorlás betartásának követelménye. Fenti követelmény azt jelenti, hogy nem lehet visszaélni a rendkívüli munkaidő elrendelésének jogával, nem lehet az egyfajta büntetés, és vannak olyan munkavállalói csoportok (fiatal munkavállalók, kismamák), akikre különös szabályok vonatkoznak. A törvény-módosítás szerint rendkívüli munkavégzésért járó pótlék nélkül a munkaidő beosztás 96 órával módosítható.

A túlóráért járó pótlék mértéke nem változott, azaz továbbra is + 50% (vagy heti pihenőnapon és pihenőidőben végzett munka esetén) + 100% pótlék vagy szabadidő jár.

Tekintettel a munkaidő keret tartamának növelésére, ez azt is eredményezheti, hogy – amennyiben a munkaidő keret tartama 36 hónap – az elszámolásra és a kifizetésre is csak ennek lejáratakor kerüljön sor. Ez tehát a magyarázata annak az egyik – elmúlt napokban sokat hallott – szabálynak, hogy elvileg lehetőség lesz arra, hogy a munkavállalót csak 3 év múlva fizesse ki a munkáltató.

Munkáltatói kötelezettség a naprakész rendes és rendkívüli munkaidő – annak kezdő és befejező időpontját is tartalmazó – nyilvántartása. A fenti rendelkezés azzal bővül, hogy a munkáltató külön nyilvántartást lenne köteles vezetni a megállapodás alapján történő önként vállalt túlóra mértékéről, továbbá az önként vállalt túlmunka megállapodásokról is.