Megtagadhatom a túlórázást?

A munkaviszonyban a munkáltató rendkívüli munkaidőben való munkavégzést rendelhet el. Előfordulhat azonban, hogy a munkavállaló nem kíván túlórázni. Ebben a helyzetben felmerül a kérdés, hogy jogszerűen megtagadhatja-e a munkavállaló a túlórában való munkavégzésre való utasítást? Milyen hátrányos következménye lehet a rendkívüli munkavégzés megtagadásának? Szakértőnk válaszol az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.

2018. május 13.

Piac&Profit

Mikor beszélhetünk túlóráról?

A köznyelv túlórának, a jogi szaknyelv rendkívüli munkaidőnek nevezi, ha a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, ill. munkaidőkeret esetén a munkaidőkereten felül végez munkát. Tehát túlóráról van szó, ha például az adott munkanapon a dolgozó beosztás szerinti munkaideje délután 4 óráig tartana, de a napközben beérkezett megrendelés teljesítése miatt a munkáltató elrendeli, hogy este 7-ig kell dolgoznia. Rendkívüli munkaidő például az is, ha a munkavállalót szabadnapján rendelik be dolgozni.

Ebből van mindig gond egy munkaügyi ellenőrzésen

A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére.

Túlórát a munkáltató rendelhet el. A munkáltatónak a túlórára vonatkozó előírása munkavégzésre való utasításnak minősül. Nem kötelező, hogy a túlórát a munkáltató írásban rendelje el. Túlóra akár szóban is elrendelhető, és utasítását a munkáltató csak akkor köteles írásba foglalni, ha a munkavállaló kéri.

(Azzal kapcsolatban, hogy a túlórát egyáltalán érdemes-e elrendelni, megoszlanak a vélemények: egyrészt ebben az időszakban a leghatékonyabb a munkavégzés. Azonban hiába szól úgy az alapképlet, hogy aki dolgozik, az értéket termel a társadalomnak, aki pihen, az pedig csak fogyasztja a megtermelt javakat, mégsem biztos, hogy az egy emberre jutó termelés növelése lenne a kívánatos. A túlterhelés ugyanis, úgy tűnik, hosszabb távon kifejezetten növeli a társadalom terheit, vagyis ha kevesebbet dolgoznánk, az mindenkinek jó lenne.

Kivételesen a külön utasítás nélkül végzett túlóra is olyannak számít, amelyre a dolgozót többlet díjazás illeti meg. A bírósági gyakorlat elismeri a túlórát abban az esetben is, ha a munkáltató kifejezett utasítással nem rendelte el, de a rendkívüli munkavégzést tudomásul vette, és az így végzett többletmunka a munkáltató érdekében szükséges és indokolt volt.

A túlórázás megtagadása

A túlóra elrendelésének törvényben szabályozott korlátai vannak. Ha e korlátok valamelyikébe ütközik a túlóra elrendelése, akkor a munkavállaló jogosan tagadhatja meg az utasítás teljesítését.

Teljes napi munkaidő (napi 8 óra) esetén, naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Az elrendelhető túlóra arányosan kevesebb, ha a munkaviszony év közben kezdődött, vagy részmunkaidőben alkalmazzák a dolgozót. A túlóra előírásánál arra is ügyelni kell, hogy a napi munkaidő maximális időtartamára (rendszerint 12 óra) és a napi pihenőidőre vonatkozó előírások (rendszerint 11 óra) is betartásra kerüljenek.

Senkinek se jó a túlóra, mégis van

Egyre általánosabb elvárás a szabadidőben végzett munka a munkáltatók részéről, pedig a munka–magánélet egyensúlyának a felborulása nemcsak a munkavállalónak nagyon-nagyon rossz, de a szervezetnek is.

Nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés a munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén pedig gyermekének hároméves koráig. Csak hozzájárulásával rendelhető el túlóra a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig.

Ugyancsak nem lehet túlórát elrendelni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály, kollektív szerződés stb.) meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor. Nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a 18 év alatti munkavállaló számára sem.

Korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelhetősége munkaszüneti napra. Munkaszüneti napon (pl. május 1., augusztus 20.) akkor lehet túlórát elrendelni, ha például baleset vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása érdekében szükséges. Vannak olyan esetek, amikor a Munka Törvénykönyve megengedi a munkaszüneti napra előírt túlórát, például rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy külföldön való munkavégzés során.

Általános szabály, hogy a munkáltató utasítása, intézkedése nem járhat a munkavállalóra aránytalan sérelemmel. E szabály érvényes a rendkívüli munkaidőre is, azaz nem járhat a túlóra elrendelése sem aránytalan sérelemmel. Például ha ismert, hogy a dolgozónak szombaton esküvője lesz, akkor a pénteken közölt, szombati túlórára való utasítás aránytalan sérelmet jelenthet.

Három dolog, amit érdemes tudni a túlóráról

A napi munkavégzésnek és a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvitáknak is gyakori szereplője a túlóra. A túlóra a munkáltató utasításán alapuló többlet munkavégzés, ami ugyanakkor többletköltséget okoz a munkáltatónak is. Mikor rendelhető el, és milyen keretek között? Munkaidőkeret esetén is beszélhetünk túlóráról? Szakértőnk összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

A bírósági gyakorlat szerint elfogadható a rendkívüli munkavégzés megtagadása akkor is, ha a munkáltatónál általános a túlmunkavégzés, tehát nincs a rendkívüli munka elrendelésére alapot adó igazolható ok.

A túlóra megtagadásának következményei

Ha a munkavállaló jogosan tagadta meg a túlórára vonatkozó utasítás teljesítését, akkor emiatt őt hátrány nem érheti a munkaviszonyban. Ha azonban a rendkívüli munkavégzés elrendelésének feltételeit a munkáltató betartja, akkor a munkavállaló köteles az utasítást teljesíteni és munkát végezni. Ha a dolgozó ennek nem tesz eleget, akkor nem csak az utasítás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét szegi meg, hanem a munkavégzési kötelezettségét is. Ebben az esetben a munkavállalónak viselni kell a következményeket, amely legrosszabb esetben a munkaviszony felmondással (akár azonnali hatállyal) való megszüntetése is lehet.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Mit érdemes tudni a munkaidő-nyilvántartásról?

A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a teljesített munkaidőről hiteles nyilvántartást vezessen. A munkaidő-nyilvántartás szabályainak betartását a munkaügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi, ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltató e nyilvántartásokat szabályosan vezesse. Mit kell nyilvántartania a munkáltatónak? Elegendő-e a jelenléti ív vezetése? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ szakértőnk segítségével.

Véleményvezér