A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz külön előírást az olyan esetekre, amikor a munkavállaló váratlanul nem tud megjelenni a munkahelyén. Viszont a munkaviszonyban a feleket együttműködési kötelezettség terheli. A törvény előírása szerint a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. Ezek az előírások alkalmazhatóak a munkavállaló távollétéről való tájékoztatásra is.
Betegség miatti távollét
A betegség miatti távollétet a munkavállalónak a lehető legrövidebb időn belül be kell jelentenie a munkáltatónak. A dolgozó távolléte miatt a munkáltatónak többféle feladata is adódik, például meg kell oldania a hiányzó munkavállaló helyettesítését, és a távollétnek megfelelően kell vezetnie a munkaidő nyilvántartást (az erre vonatkozó szabályokról itt olvashat részletesen). Ezért is fontos, hogy a távollétről és annak okáról a munkáltató mihamarabb értesüljön. A haladéktalan bejelentés alól a munkavállaló mentesülhet abban az esetben, ha az állapota miatt nem képes a bejelentést rövid idő alatt megtenni.
A távollét bejelentését a munkavállalónak közvetlenül az erre illetékes személy felé, így a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a dolgozó közvetlen felettese felé kell megtennie. Nem elegendő például, ha valaki a munkatársát értesíti a betegségről. Ajánlott, hogy a viták elkerülése végett valamilyen maradandó úton is jelezze a dolgozó a távollétet, például sms-ben vagy e-mailben. A bejelentésben a távollét okát is egyértelműen közölni kell.
Abban az esetben, ha a dolgozó betegség miatti távollétet jelent be, de nem fordul orvoshoz, vagy az orvos a keresőképtelenséget nem állapítja meg, lényegében a munkáltató megítélésén múlik, hogy a távollétet miként kezeli (pl. szabadságként).
Egyéb okból való távollét
A betegségen túl még számos okból bekövetkezhet a munkavállaló előre nem látható távolléte, az egyszerű elalvástól a közlekedési balesetig. Bármely okból való távollét esetén fontos, hogy a dolgozó a munkáltatót lehetőleg haladéktalanul, az okot is megjelölve tájékoztassa.
Ez azért is fontos, mert a keresőképtelen állapot esetén kívül vannak más olyan helyzetek is, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ilyen például a hozzátartozó halálának esete (2 munkanapra mentesül), valamint a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét esete. Ez utóbbi kategóriába többféle távollét is tartozhat, így például a hozzátartozó betegsége vagy balesete, ha ez a dolgozó személyes jelenlétét, segítségét igényli, vagy például a munkavállalótól független közlekedési akadály.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó ügyvédi iroda
