A közös megegyezésből is lehet munkaügyi per

A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés sajátossága, hogy az érintett felek az idő múlásával sok esetben már nem tudnak azonosulni a korábban tett nyilatkozatuk tartalmával, s ennek megfelelően a közös megegyezés érvényességét munkaügyi perben vitatják. Érdemes tehát közelebbről is megnézni azt, hogy milyen eljárási szabályok figyelembe vételével támadható ez a munkaviszonyt megszüntető kétoldalú jognyilatkozat.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A Munka Törvénykönyve szerint a közös megegyezés értelemszerűen kétoldalú jognyilatkozat, melyben mindkét fél egybehangzóan és kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a munkaviszonyt egy közösen meghatározott azonnali vagy jövőbeni időpontban meg kívánják szüntetni. A jogszerűséghez négy feltételnek kell teljesülnie.A megállapodásnak, illetve az akaratelhatározásnak kifejezettnek, feltétel nélkülinek, valódinak és félreérthetetlennek kell lennie. A megtámadás így ezek hiányára alapítható. Ezek hiányát okozhatja tévedés, megtévesztés, valamint a jogellenes fenyegetés is. Nézzük, hogy mely körülmények alapozhatják meg a megállapodás megtámadását Kéri Ádám, a Liga Szakszervezetek szakértőjének segítségével, akinek cikkét együttműködő partnerünk, a HR Portál idézi.

Ekkor történik tévedés, megtévesztés

Tévedésről akkor beszélünk, amennyiben a fél lényeges tényben, körülményben való tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A felek közösen is tévedésben lehetnek, ebben az esetben a bíróságnak a felek nyilatkozatait, valamint a körülmények összességét is figyelembe kell vennie. Megtévesztésről ezzel szemben akkor beszélünk, ha a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejtette vagy tévedésben tartotta a szerződést kötő felet. Amennyiben például a munkáltató által adott tájékoztatás nem volt teljeskörű, abban az esetben tévedésről beszélünk.

Tévedésnek ítélte a bíróság a munkáltató azon eljárását is, amikor a munkavállaló számára a próbaidő fennállásáról téves tájékoztatást adott. A tévedés vonatkozásában azt is szükséges definiálni, hogy mi minősül a jog szemében lényeges tévedésnek. Lényegesnek pedig akkor minősül a tévedés, amennyiben az adott körülmény ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

Mikor lehet elállni a munkaszerződéstől – és ez miért nem felmondás?
Kevéssé ismert tény a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban, hogy a munkaszerződést nem csak felmondással vagy közös megegyezéssel lehet megszüntetni, hanem elállással is. Az elállási jog azt jelenti, hogy egy már megkötött szerződés valamelyik fél nyilatkozata alapján a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. A munkáltatókra és munkavállalókra vonatkozó pontos szabályokat dr. Rátkai Ildikó munkajogász segít megérteni.
Nem támadhatja meg ugyanakkor a szerződést az, aki a tévedést felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. Abban az esetben ugyanakkor, amennyiben a munkáltató jogellenes tájékoztatást közöl, már a megtévesztés esetével állunk szemben. Megtévesztésnek kell értékelni azt az esetet is, amikor valamelyik fél a Munka Törvénykönyve bekezdéseiben rögzített együttműködési, illetve tájékoztatási kötelezettségét megszegi. A feleknek ugyanis kötelességük egymást a munkaviszonnyal kapcsolatos valamennyi lényeges olyan adatról, tényről, körülményről és ezek változásáról tájékoztatni, melyek jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése szempontjából szükségesek.

Ekkor történik jogellenes fenyegetés

A bírói gyakorlat értelmében jogellenes fenyegetésről beszélünk, amennyiben olyan súlyos hátrányt helyeznek kilátásba, amely alkalmas arra, hogy a másik felet a szabad akaratával ellentétes cselekvésre késztesse. A kényszer legtöbbször nem fizikai, hanem pszichikai. Ennek megállapítása azonban szintén nagy körültekintést igényel, ugyanis az adott tényállásokban rendkívül sok a szubjektív elem.

A jogellenes fenyegetésre, kényszerre leggyakoribb példa az, amikor a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének módja tekintetében az azonnali döntésre való felszólítással olyan helyzetet teremt, amely alkalmas arra, hogy az a munkaviszony megszüntetésének jogi feltételeiben járatlan munkavállalóra kényszerítőleg hasson, őt megfélemlítse vagy megtévessze. Ebben az esetben az e magatartása folytán létrejött megállapodás érvénytelen.

Ezzel ellentétben kényszer alkalmazását nem lehet megállapítani, ha a fél nem vitatja a közös megegyezésre irányuló tárgyalás nyugodt légkörét, továbbá azt, hogy kérése esetén részére a munkáltató gondolkodási időt biztosított volna. Nem minősül jogellenes fenyegetésnek az sem, ha a munkáltató a közös megegyezés aláírásának elmaradása esetére azonnali hatályú felmondást, kártérítési igény előterjesztését vagy feljelentést helyez kilátásba. (BH1998.51.). Ezekhez az eszközökhöz ugyanis a munkáltató jogszerűen is nyúlhat. Azt is kimondta a bíróság, hogy ilyen esetekben a kilátásba helyezett azonnali hatályú felmondás jogszerűsége irreleváns és nem vizsgálandó.

Közös megegyezés: erre figyeljünk
Bár a közös megegyezés tűnik a legbékésebb megoldásnak, ami a munkaviszony megszüntetését illeti, gyakori, hogy a papírok aláírása után, hogy a munkavállaló az aláírt dokumentummal ügyvédhez fordul, vagy annak érvényességét a bíróság előtt kérdőjelezi meg. Mi az, ami megengedhető egy közös megegyezéses tárgyalás során és mi az, ami a megállapodást érvénytelenné teszi?

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo