A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy a munkabért kifizesse. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból nem vagy hiányosan fizetik ki a munkavállalók munkabérét. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak az elmaradt munkabér kifizetésének kikényszerítésére? 

Az új perrendtartás szerinti munkaügyi perekben a sikeres védekezés, illetve igényérvényesítés egyik előfeltétele a HR és az ügyvéd gyors, hatékony és felkészült együttműködése.

A munkaviszonyból származó igényeket munkaügyi perben lehet érvényesíteni, beleértve a meg nem fizetett munkabér iránti követelést, vagy a jogellenes felmondásból származó igényeket is. A pereskedés a munkavállaló és a munkáltató számára akár jelentős költséggel is járhat. Ezért a munkaügyi perekben a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a törvény költségkedvezményeket biztosít a feleknek, amelyek közül a legjelentősebb a munkavállalói költségkedvezmény.

A munkahelyen elkövetett lopás piros lapos jogsértés, azaz kirívóan súlyos kötelezettségszegés, amely egy sor munkajogi szabály megszegését jelenti. Azonban fontos ilyenkor, hogy elválasszuk a munkavállaló büntetőjogi és munkajogi felelősségét.

A napi munka során gyakran találkozunk olyan városi legendákkal, amelyek a felmondások jogszerűségéhez vagy jogellenességéhez kapcsolódnak. Köztük például azzal, hogy a kismamának nem lehet felmondani, vagy hogy a jogszerű felmondás előtt legalább kétszer kell figyelmeztetni a munkavállalót. Az alábbiakban ezeket vizsgáljuk meg dr. Rátkai Ildikó munkajogi ügyvéd segítségével.

A munkabérfizetés elmulasztása igen sokféle formában történhet. Az alapeset – és a legsúlyosabb is egyben –, ha a munkáltató egyáltalán nem fizet határidőre. Az is idetartozik, ha fizet ugyan, de kevesebbet, vagy soha nem számolja el a túlórákat. De milyen következménye lehet ennek?

Egy ügyvédi irodában a szabadságról berendelt munkavállaló és felettese kiásták a csatabárdot. A rendkívüli felmondás indokolása ugyan regényesen hosszúra sikerült, ám a bíróság előtt inkább tűnt elkapkodott indulati válasznak, mint a munkaviszonyt alappal megszüntető nyilatkozatnak.

A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés sajátossága, hogy az érintett felek az idő múlásával sok esetben már nem tudnak azonosulni a korábban tett nyilatkozatuk tartalmával, s ennek megfelelően a közös megegyezés érvényességét munkaügyi perben vitatják. Érdemes tehát közelebbről is megnézni azt, hogy milyen eljárási szabályok figyelembe vételével támadható ez a munkaviszonyt megszüntető kétoldalú jognyilatkozat.

Hatalmas gondokat vehet a nyakába a munkáltató, ha nem teremt tiszta helyzetet, mitől függ, hogy valaki alkalmazottként, vagy alvállalkozóként végez nála egy adott tevékenységet.

Az új Mt. szabályai néhány kivételtől eltekintve 2012. július 1. napjával léptek hatályba, és alapvetően rajzolták át a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit, valamint kockázat átcsoportosítást is végrehajtottak a felek között.