Ezért nem érdemes dühből ajtót mutatni a dolgozónak

Egy ügyvédi irodában a szabadságról berendelt munkavállaló és felettese kiásták a csatabárdot. A rendkívüli felmondás indokolása ugyan regényesen hosszúra sikerült, ám a bíróság előtt inkább tűnt elkapkodott indulati válasznak, mint a munkaviszonyt alappal megszüntető nyilatkozatnak.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Kép:FreeDigitalPhotos

A tényállás szerint a munkavállaló ügyvédjelöltként állt a munkáltató ügyvédi iroda alkalmazásában. 2010. augusztus 9-étől 13-áig a munkáltató szabadságot engedélyezett részére. A munkáltató 2010. augusztus 8-án (vasárnap) 6 óra 40 perc körüli időpontban telefonon hívta a munkavállalót, és arra kérte, hogy másnap, a szabadságának első napján bizonyos feladatok elvégzése céljából jelenjen meg a munkahelyén. A munkavállaló a kérésnek eleget tett, és hétfőn hajnali 4 órától 8 óra 20 percig a megyei rendőr-főkapitányságon a munkáltatót helyettesítve kirendelt védőként járt el, majd a munkahelyén megkezdte a munkáltató által korábban megjelölt feladatok elvégzését. A munkavállaló a déli órákban még elvitt egy iratot a Vám- és Pénzügyőrségre a munkáltató utasítására, majd a munkáltató könyvelőjének átadott 10.000 forint könyvelési díjat, amelyből 400 forintot visszakapott. A munkavállaló ezt követően már nem ment vissza az ügyvédi irodába, megkezdte a részére engedélyezett szabadság letöltését - ismertette az esetet Kártyás Gábor munkajogász, az Adó Online-on megjelent cikkében.

A munkáltató a történtek után rendkívüli felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. Az indokolása szerint a munkavállalónak azért kellett a szabadsága első napján a munkahelyén megjelennie, hogy egy korábban rosszul összeállított fellebbezést kijavítson, és a szabadsága előtt be nem fejezett ügyeket intézze el. 2010. augusztus 9-én 10 órakor megjelent az ügyvédi irodában a munkavállaló barátja, aki hangosan kiabált a munkáltatóval, amiért a munkavállaló berendelte a szabadsága alatt és emiatt hétvégén telefonált. A munkavállaló fennhangon kérte a munkáltatójától, hogy legközelebb munkaidőben jelezze, ha valamit akar. Az esetleges jövőbeli hasonló magatartás megrendítheti az ügyfelek bizalmát, sértheti az iroda jó hírnevét. A munkavállaló a cselekményére magyarázatot nem adott, megbánást nem tanúsított. Az indokolás arra is hivatkozott, hogy a munkavállaló az utasításokat több alkalommal nem hajtotta végre, a munkahelyéről engedély nélkül távozott, illetve igazolatlanul volt távol. A munkáltató többször figyelmeztette amiatt, hogy nem tartotta be a munkavégzésre vonatkozó utasításokat, a beadványokat egyáltalán nem, vagy nem megfelelő módon készítette el. A munkáltató azt is sérelmezte, hogy a munkavállaló elszámolási kötelezettségét nem teljesítette, a részére átadott 10.000 forintból visszajáró 400 forintot nem adta át.

Felmondás azonnali hatállyal – 8 fontos tudnivaló
Olykor minden cég esetében felmerül az azonnali hatályú felmondás szükségessége. Ennek indoka alapvetően kötelezettségszegés, de más cselekmény is lehet a törvény megfogalmazása szerint. Mutatunk 8 dolgot, amire mindenképp figyelni kell, ha azonnali hatályú felmondásra kerül a sor.
Egy bögre miatt a bíróságra?

A munkavállaló a rendkívüli felmondással szemben bírósághoz fordult, és kérte annak megállapítását, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát. Ezen túlmenően az irodában maradt ingóságai (a talárja és a bögréje) kiadására is kérte kötelezni a munkáltatót.

A végül a Kúria elé került ügyben a bíróság mindenekelőtt rámutatott, hogy a munkáltató nem jelölt meg olyan körülményt, amely alapján jogszerűen szakíthatta volna meg a munkavállaló szabadságát. Erre ugyanis csak akkor van lehetőség, ha azt a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdek indokolja. Nem helytálló az arra történő hivatkozása sem, hogy a munkavállalónak a szabadság első napján a munkaidő végéig rendelkezésre kellett volna állnia, és ezért a munkahelyéről engedély nélkül távozott el. A munkáltató a szabadság megszakításával kapcsolatos jogszerűtlen eljárására nyilvánvalóan nem alapozhat további jogot.

A rendkívüli felmondásban hivatkozott további körülmények kapcsán a bíróság kifejtette, hogy a tanúvallomások alapján a munkavállaló nem tudott előre arról, hogy barátja mire készül, aki eredetileg csak egy számlát akart elkérni a munkavállalótól, ezért ment be az ügyvédi irodába. Az, ha a munkavállaló magából kikelve ordít a felettesével, valóban rendkívüli felmondás indokát képezheti, jelen esetben azonban ilyen nem történt, ezt a rendkívüli felmondás sem tartalmazta. A munkavállaló megjegyzése, hogy a munkáltató utasításának – különös, rendkívüli körülmény hiányában – munkaidőben történő közlését kéri, szintén nem tekinthető jogellenesnek.

Hogyan mondjunk fel?
Mindkét fél érdeke, hogy a törvényi rendelkezések betartása mellett minél gördülékenyebben menjen a felmondáshoz kapcsolódó adminisztráció. Itt megtalálja a legfontosabb tudnivalókat a felmondás közlésétől a felmondási időn át az indoklásig.
Nem árt, ha megáll az indoklás

A per során a munkáltató a szóban forgó szabadságnapon történteken túlmenően egyetlen konkrét esetet sem jelölt meg, amikor a munkavállaló igazolatlanul távol lett volna a munkahelyétől, ugyanígy nem volt konkrét tényelőadása arra vonatkozóan sem, hogy a munkavállaló munkájával milyen problémák voltak korábban. A munkáltató azt sem tudta bizonyítani, hogy a könyvelőtől visszakapott 400 forinttal a munkavállalónak még aznap el kellett volna számolnia. A Kúra ezzel szemben arra következtetett, hogy a munkavállaló ezzel az összeggel nyilvánvalóan el akart számolni, mivel később levélben kérte az összegnek a részére járó munkabérbe történő beszámítását. Összességében ezért a munkáltató rendkívüli felmondása – megfelelő indokolás hiányában – jogellenes volt.

Az ügy egyik fontos tanulsága, hogy a szabadság megszakítása nem alkalmazható büntetésként, nem szolgálhat arra, hogy a munkáltató így javíttasson a munkavállalóval ki egy véleménye szerint rosszul elvégzett feladatot. Ez önmagában nem minősül kivételesen fontos gazdasági érdeknek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő oknak sem.

Másfelől, a sorok közül jól kirajzolódik a felek közötti „meghitt rosszviszony”. Egyrészt, a munkáltató valóságos panaszáradatot fogalmazott meg a rendkívüli felmondásban, ezeknek azonban a bíróság előtt semmilyen tényszerű alapját nem tudta adni. Másrészt, a szabadság előtti feladatok befejezése megfelelő munkaszervezéssel biztosan megoldható lett volna, és olyan körülményt is nehéz elképzelni, ami miatt csak vasárnap hajnalban közölhető a munkavállalóval, hogy másnap reggel mégse kezdje meg szabadságát. Végül, a felek olyan követeléseket is a perben kívántak érvényesíteni, amelyet normális munkakapcsolat mellett közvetlenül is rendezhettek volna.

Természetesen jogi úton is kikényszeríthető, hogy a volt munkáltató adja vissza az irodában hagyott bögrét, vagy a munkavállaló fizesse vissza a nála maradt 400 forint visszajárót, ám ezek rendezésére aligha a bírói út a racionális választás. A rendkívüli felmondásban megfogalmazott indokok valóságát és okszerűségét a nyilatkozatot tévő félnek kell bizonyítania. Az érzelmi túlfűtöttségben megszövegezett, így a bizonyítás próbáját ki nem álló indokolással viszont a biztos pervesztességbe rohan a munkáltató.

5 tévhit a felmondás kapcsán
Számtalan tévhit van a köztudatban a felmondás kapcsán, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon. Ezért most szakértőnk segítségével ezekből szeretnénk eloszlatni néhányat. Mindig kötelező-e felmondás indokolása? Bármikor visszavonható a felmondás? Van-e felmondási védelem a táppénz alatt? Mi történik, ha a próbaidő alatti felmondásban indokolást közöl a munkáltató?

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo