A határozott idejű munkaviszony
A határozott idejű munkaviszony lényege, hogy a felek a szerződés megkötésekor megállapodnak, hogy meddig tart. Ennek a legkézenfekvőbb módja, ha naptárilag határozzák meg a munkaviszony hosszát. Nem tiltott azonban az sem, hogy más alkalmas módon határozzák meg a munkaviszony időtartamát, például valamely jövőben bekövetkező feltételhez kössék a munkaviszony végét. Ebben az esetben fontos, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag az egyik fél akaratától, és a munkaviszony várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
Hogy miért éri meg ilyen szerződést kötni a munkavállalóval, arról itt olvashat részletesebben!
A munkaviszony meghosszabbítása
A határozott idejű munkaviszony legfőbb előnye a munkáltató számára, hogy a meghatározott időtartam leteltével automatikusan megszűnik. Nem kell tehát felmondási indokon gondolkoznia a munkáltatónak, hiszen a szerződés a határozott idő végén e nélkül is megszűnik. Cserébe viszont a határozott idő előtti „rendes” felmondás feltételei szigorúbbak, hiszen idő előtt akkor élhet felmondással a munkáltató, ha csőd- vagy felszámolási eljárás alá került, vagy a felmondás oka a munkavállaló képességével kapcsolatos, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
Milyen korlátok vannak?
A határozott idejű munkaviszonnyal könnyen visszaélhetne a munkáltató, hiszen a folyamatosan újrakötött határozott idejű szerződések nagyon megkönnyítenék a munkaviszony megszüntetését. Ezért a Munka Törvénykönyve korlátozza a határozott idejű munkaviszonyt, ill. ennek újrakötését, meghosszabbítását
A határozott idejű munkaviszony legfeljebb 5 évig tarthat, és ebbe a maximumba a 6 hónapon belül újrakötött szerződések időtartamát is bele kell számítani.
A másik fontos korlát, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belüli ismételt határozott munkaviszony csak akkor jogszerű, ha a munkáltatónak ehhez jogos érdeke fűződik. Ilyen jogos érdek lehet például, ha jelentősen ingadozik a munkáltató munkaerőigénye a megrendelések ingadozása miatt. A határozott idővel kapcsolatos megállapodások nem irányulhatnak a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. (Az is előfordulhat, hogy a munkáltató megtudja, hogy a munkavállaló gyermeket vár. Ebben az esetben tehát a munkavállaló a munkáltató munkaviszonyt meg nem hosszabbító döntését bíróságon(és az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt megtámadhatja arra hivatkozva, hogy az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. tv-ben nevesített valamely védett tulajdonságával összefüggésben (női nem, egészségi állapot, anyaság stb.) érte hátrány. Erről itt olvashat részletesebben!
Abban az esetben, ha nem fűződött jogos érdeke a munkáltatónak a hosszabbításhoz vagy ismételt határozott idejű munkaviszonyhoz, akkor az újabb munkaszerződésnek, illetve a hosszabbításnak a határozott időre vonatkozó része nem érvényes. Így az ily módon meghosszabbított vagy újrakötött munkaviszony már határozatlan idejű lesz.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
