Mivel büntethet a főnök?

A munkavállalók a munkaviszonyuk fennállása alatt felelősséggel tartoznak a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítéséért. Az ilyen kötelezettségek megszegése esetén a munkáltató az eset súlyától függően több megoldás közül is választhat, hogyan szankcionálhatja a mulasztást.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Aki nyitva hagyja a kaput, 50 fontot fizet
Kép: geograph.org

A munkavállaló mulasztásának vagy kötelezettségszegésének legenyhébb következményeként a munkáltató szóbeli figyelmeztetésben részesítheti a munkavállalót. Ennek a kellemetlenségen túl egyéb konkrét jogi következménye nincs. Ennél komolyabban kell venni a munkáltató írásbeli figyelmeztetését, amellyel kapcsolatban a munkavállaló – amennyiben az abban foglaltakat sérelmezi, vitatja – bírósághoz is fordulhat. A közhiedelemmel ellentétben nem igaz az, hogy három írásbeli figyelmeztetés után fel lehet mondani a munkavállalónak, ilyen szabály nincs. Az azonban igaz, hogy a korábbi figyelmeztetések egy felmondás jogellenessége miatt indított perben elősegíthetik a felmondási indok alátámasztását, és így a bíró számára a helyzet értékelését, megítélését – ismertette a lehetséges következményeket Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Ha egy konkrét okra hivatkozva a munkáltató írásbeli figyelmeztetést adott át a munkavállaló részére, akkor ugyanezen okra vonatkozó indokolással nem adhat át később számára felmondást. Ugyanazon ügy miatt a munkavállaló kétszeres büntetése, az ilyen – korábbi figyelmeztetésben szereplővel azonos – indokra alapított felmondás jogellenes lesz. Annak természetesen nincs akadálya, hogy például egy késés miatt már figyelmeztetett munkavállalót a figyelmeztetést követő újabb késésére hivatkozással elbocsásson a munkáltató. Tehát hasonló, de új, illetve ismétlődő indokkal jogszerű lehet a felmondás.

A figyelmeztetés közlésére nincs ugyan törvény által előírt határidő, célját azonban csak akkor éri el – és a jóhiszemű joggyakorlás elvének is az felel meg –, ha ez a kötelezettségszegést követően minél hamarabb megtörténik.

A fegyelmi jobb az elbocsátásnál – és olcsóbb is
A hazai munkáltatók többsége nincs tisztában azzal, hogy az új Munka Törvénykönyve ismét lehetővé teszi a felmondásnál kevésbé szigorúbb fegyelmi eszközök használatát a munkahelyeken. Kevésbé súlyos vétség esetén célszerűbb és gazdaságosabb fegyelmi eszközökhöz nyúlni, hiszen a kirúgás önmagában is költséges lehet, egy új munkavállaló betanítása pedig biztosan idő- és pénzigényes.
Ha nem elég a figyelmeztetés, jön a fegyelmi

Amennyiben a munkáltató a figyelmeztetést túl enyhe, esetleg hatástalan eszköznek tartaná, megválni azonban (még) nem akar – vagy nem tud – a munkavállalótól, lehetősége van arra, hogy köztes megoldásként fegyelmi intézkedést alkalmazzon a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése következményeként. A fegyelmi intézkedés megelőző, “nevelő” célzattal történik annak érdekében, hogy a munkavállalókat visszatartsa újabb fegyelmi vétségek elkövetésétől, és szabálykövetésre, érettebb felelősségvállalásra ösztönözze őket anélkül, hogy a munkaviszonyukat megszüntetné.

Fegyelmi intézkedés kiszabására a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén akkor van lehetőség, ha ennek lehetőségét és feltételeit a felek közötti munkaszerződés vagy a kollektív szerződés, illetve az üzemi megállapodás tartalmazza. Amennyiben ezek egyike sem teremti meg a fegyelmi eljárás lehetőségét, önmagában a Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján nincs lehetőség fegyelmi intézkedés alkalmazására.

Milyen eszközökkel lehet fegyelmezni a munkavállalót?
Az elbocsátásnál költséghatékonyabb a fegyelmi eszközökhöz nyúlni egy jó munkát végző, ritkán hibázó munkatárssal szemben, hiszen igen sok időbe, energiába és pénzbe kerül egy új munkavállaló betanítása. De melyik a megfelelő fegyelmezési eszköz? Mire ad lehetőséget a Munka Törvénykönyve?
A fegyelmi eljárás célja a munkavállaló fegyelmi vétségének gyanúja esetén a tények tisztázása, illetve indokolt esetben a fegyelmi intézkedés kiszabása. A fegyelmi intézkedés bevezetése esetén a fegyelmi eljárás megindításának lehetőségét, részletes szabályait és az ennek eredményeként alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket a felek jellemzően külön szabályzatban határozzák meg. A fegyelmi szabályzatban eljárási határidők is rögzíthetők, amelyek hosszára az Mt. nem ad iránymutatást, a gyakorlat alapján érdemes azonban ezeket a határidőket úgy meghatározni, hogy legkésőbb egy 30 napos időtartam alatt a teljes eljárás befejeződhessen.

Fegyelmi intézkedés keretében hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. Akár vagyoni hátrányt okozó szankció is kiszabható, ez azonban összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét, és nem szolgáltathat alapot személyi alapbérből történő levonáshoz! Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo