Fülelhet a főnök?

Vita robbant ki Oroszországban a személyiségi jogok és a vállalati érdekek védelmezői között, miután egy cég olyan rendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy hogy megfigyeljék és elemezzék alkalmazottjaiknak a munkahelyükön mobiltelefon lebonyolított telefonbeszélgetéseit.

A Natalja Kaszperszkaja vezette, InfoWatch elnevezésű cég közölte: olyan rendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy hogy megfigyeljék és elemezzék alkalmazottjaiknak a munkahelyükön mobiltelefon lebonyolított telefonbeszélgetéseit. A megoldásról szerdán elsőként a Kommerszant című napilap számolt be. Kaszperszkaja a lapnak elmondta, hogy a rendszerben a munkahelyeken rögzített beszélgetéseket gép és nem ember fogja elemezni, ezért annak alkalmazása nem sérti az alkalmazottaknak a kommunikáció titkosságát szavatoló alkotmányos jogait. Kaszperszkaja, aki a volt férje nevét viselő Kaspersky Lab nemzetközi szoftvervédelmi cég résztulajdonosa (annak több mint 10 éven át vezérigazgatója volt), a Rosszija24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a rendszer Oroszország mellett elsősorban a távol- és a közel-keleti piacokon akadhat megrendelőkre. Az európai személyiségjogok rendszerét túlságosan szövevényesnek minősítette.

Hazugságvizsgálatra is kötelezhető a munkavállaló?

A munkaviszony létesítése előtt és a munkaviszony alatt a munkáltatók különböző vizsgálatoknak vethetik alá a munkavállalókat. Előfordulnak olyan szélsőséges esetek is, amikor a munkáltató hazugságvizsgálatot, azaz poligráfos vizsgálatot kíván elvégeztetni a munkavállalón. Jogszerűen kérhető és végezhető-e a munkavállalón poligráfos vizsgálat? Jogszerű-e az ilyen vizsgálat, ha a munkavállaló kifejezetten hozzájárul?

Rámutatott, hogy, a vállalati titkok 51,2 százaléka az alkalmazottakon keresztül szivárog ki és csak 1,1 százalékuk kerül illetéktelenekhez a cégvezetők révén. Azt állította, hogy a magánéletről szóló beszélgetéseket, mivel azok feltételezhetően nem tartalmaznak érzékeny kulcsszavakat, a rendszer nem fogja kiszűrni. Véleménye szerint a terméknek nincs köze a titkosszolgálati megfigyelésekhez, mert a biztonsági szervek, ha felmerül az államtitok-sértés gyanúja, bírósági felhatalmazással úgyis lehallgatják a célszemélyeket.

Ha szól róla, figyelhet

Mint azt korábban megírtuk, a magyar jogszabályok értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizni, így ebben a körben a munkavállalók engedélyét sem szükséges kikérnie, elégséges az előzetes tájékoztatás az alkalmazott technikai eszközökről. Ezzel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az előzetes tájékoztatás pont a megfigyelés célját hiúsítja meg. Jó példa erre, ha a munkáltató a belső lopás vagy egyéb kötelezettségszegés leleplezésére végezne titkos megfigyelést. A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó döntései szerint a személyhez fűződő jogok megsértésével készített kép- és hangfelvételek felhasználásakor a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét és a joggal való visszaélés tilalmának alapelvét is figyelembe kell venni.

Így ellenőrizhetők a dolgozók

A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről, továbbá őt csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. Összegyűjtöttük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásának legfontosabb elemeit.