Munkabér helyett távolléti díj illeti meg a munkavállalót például a következő esetekben: a szabadság tartamára, a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, a véradáshoz szükséges legalább négy óra időtartamra. A szoptató anyát a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára jár.
A távolléti díjra a dolgozó hozzátartozója halálakor két munkanapra, bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, is jogosult. A felmondási idő azon időszaka alatt is jár, amelyre a munkavégzés alól felmentették. A munkavállalót a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján arra az időszakra - pl. amíg vért adott, vagy amíg tanúskodott a bíróságon - bérpótlékra lett volna jogosult - hívta fel a figyelmet Pentz Edina az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője, legfrissebb blogbejegyzésében.
A távolléti díj kiszámítása
A távolléti díj számítás lényege a következő: a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és – ha van ilyen – pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani; amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, ebben az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékességet megelőző 6 hónapra kifizetett összegét kell figyelembe venni. A távolléti díj a számítási alapja a betegszabadság tartamára járó díjazásnak is, ekkor a távolléti díj hetven százaléka jár a munkavállalónak.
Fix összegnél egyszerűbb
A legegyszerűbb esetben, amikor nincs teljesítménybér és nincs bérpótlék - ez jellemzően az egyszerű havibéres, órabéres, pótlékra nem (legfeljebb fix pótlékátalányra) jogosult munkavállalónál áll fenn – csak a “fix” összegekkel kell számolni (alapbér és pótlékátalány),vagyis ilyenkor a távolléti díj összege egyezik a havi fix összegű kifizetéseknek a távollét idejével arányos összegével.
Ha nincs bérpótlék, még egyszerűbb
További egyszerűsítésre ad lehetőséget az Mt. amikor lehetővé teszi, hogy amennyiben nem kell teljesítménybérrel és bérpótlékokkal számolni - tehát az egyszerű havibéres, órabéres, vagy legfeljebb pótlékátalányt kapó munkavállalók esetén - a távolléti díj a havibér, órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerűen csak szokásos a havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell kifizetni erre a periódusra, mert az egyezni fog az adott időszakra fizetendő távolléti díj összegével.
A távolléti díj számítási alapját a távolléti díj esedékességének időpontjához képest kell meghatározni, ami a távollét kezdő időpontja, vagyis pl. szabadság esetén annak a hónapnak az alapbérével kell számolni a távolléti díjat, amikor szabadságát megkezdte a munkavállaló, a pótlékok tekintetében pedig az ezt megelőző 6 hónapot kell figyelembe venni.
A távolléti díj számításánál figyelembe veendő bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy a távolléti díj esedékessége előtti 6 hónapra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az ebben az időszakban beosztás szerinti(!) munkaidőben teljesített órák számával. A bérpótlékok közé tartozik a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, a vasárnapi pótlék, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett bérpótlék is.
