Az éves zárásokhoz közeledve a TB-kifizetőhelyeknek és minden kisebb társaságnak is fel kell készülnie az az éves cafeteriaelszámolásra, a szabadságok kiadására, illetve a decemberi munkanap-átrendezésekre.

A munkaszüneti napnak minősített általános munkarend szerinti munkanapokra is jár díjazás, még akkor is, ha a munkavállaló betegszabadságon van, azaz keresőképtelen. A kérdés csak az, hogy mennyi – erre ad most választ szakértőnk, a Saldó Adótanácsadó.

Év végéhez közeledve gyakran felmerül az a kérdés hogy, a nyugdíj, illetve egyéb ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység jövedelmi korlát túllépése miatt szüneteltetett folyósítása meddig fog tartani.

A diákok nyári foglalkoztatása több szempontból is megéri a cégeknek, hiszen így áthidalhatóak a nyári szabadságolások, ráadásul a gyakornokokból idővel állandó munkatársak is lehetnek, így az utánpótlásban is fontos szerepet kaphat ez a foglalkoztatási forma. Itt is ügyelni kell azonban a szabályok betartására!

A Munka Törvénykönyve korábbi szövege még az átlagkereset fogalmát használta azokra az esetekre, amelyek díjázását a jelenleg hatályos Mt. már távolléti díj néven definiálja. Az RSM Hungary szakértőjének segítségével áttekintjük, hogy mikor kell egy munkavállalónál távolléti díjat számolni és hogyan kalkulálandó ennek összege.

Új év, újabb változások a bérszámfejtést érintő jogszabályok területén, másként kell bejelenteni a foglalkoztatottakat, változott a családi adókedvezmény összege és a jogosultságai, illetve a társadalombiztosításra vonatkozó bizonyos szabályok is – összefoglaltuk a legfontosabbakat a BDO Magyarország szakértőinek segítségével.

A munkáltató többféle módon is juttathat pénzt a fizetésen túl a munkavállalónak. Ennek két legelterjedtebb formája a munkabérelőleg, illetve a munkáltató által adott kölcsön. Az Adó online szakértőjének segítségével megnézzük, melyik milyen feltételekkel adható.

Sok bérszámfejtő „rémálma” a távolléti díj növekményeinek megállapítása: ha a munkavállaló részére vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai bérpótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot állapítanak meg, akkor a távolléti díjat ezekkel növelni kell. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása ehhez nyújt segítséget.

Kétmillió forintos díjak várnak az Országos Bérügyviteli Bajnokság nyerteseire. A versenyre 2015. április 15-ig jelentkezhetnek az érdeklődők, beleértve a főiskolák és egyetemek hallgatóit is.

Jelentősen átalakult a pénzbeli elszámolások megállapítása az idei jogszabályi változásokkal. A jövedelmeket nem az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző napig, hanem az azt megelőző 3. hónap utolsó napjáig lehet figyelembe venni.

Idén január elsejétől nem csak a táppénzszabályok változtak meg, de fontos megjegyeznünk egy olyan munkaügyi változást, ami bár nem a táppénz megállapításhoz kapcsolódik, de a munkavállalók táppénzes időszakával szorosan összefügg.

A munkaviszony évközben való megszüntetése esetén előfordulhat, hogy a munkavállalónak több szabadság került kiadásra és kifizetésre, mint amennyi neki időarányosan nézve járt volna. Ilyen esetben némely munkáltató vissza kívánja fizettetni a munkavállalóval a túladott szabadságra kifizetett távolléti díjat. Jogos-e a munkáltató visszafizetési igénye túladott szabadság esetén? Erre keresi a választ szakértőnk.

Nagyobb mérvű változások várhatóak a 2015. évben a társadalombiztosítás szabályaiban. A cél, hogy növeljék a foglalkoztatói felelősséget és csak a benyújtott adatokból kerüljenek számításra a társadalombiztosítási ellátások.

Idén érdemben változnak a táppénzre vonatkozó szabályok: többek között másként kell kiszámolni a táppénz összegét, amelyet különleges esetek bonyolítanak. A jogszabályváltozások újradefiniálnak számos fogalmat is.

Év elején megszaporodnak a bérelszámolók feladatai. A folyamatosan végzendő bérelszámolás mellett le kell zárni az előző évet, és el kell indítani a következőt. A többletfeladatok főként adózással kapcsolatosak, és fel kell készülni az új évet érintő jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazására is.

A mindennapi gyakorlatban számos esetben előfordulhat az, hogy a munkáltató – például adminisztratív hiba miatt – a munkavállalót megillető munkabérnél magasabb összeget, jogalap nélküli munkabért fizet ki, amelyet vissza szeretne követelni. De mit lehet ilyenkor tenni?

A tranzakciós illeték bevezetése kapcsán előtérbe kerültek a bérek kifizetési módjával kapcsolatos kérdések, ezért érdemes áttekinteni a bérkifizetéshez kapcsolódó előírásokat. Mit is mond erről a Munka Törvénykönyve?

Tavaly már meghaladta a félmilliót azon munkavállalók száma, akiknek bérszámfejtését külső vállalkozások végezték. A Trenkwalder adatai szerint ennek ellenére – főként költséghatékonysági okokból – a következő évek további jelentős növekedést hozhatnak ebben a szegmensben, hiszen egy-egy ilyen döntés akár negyedével is csökkentheti a bérszámfejtéshez kapcsolódó kiadásokat. Ráadásul a megtakarítás korántsem az egyetlen előnye a kiszervezésnek.

Legfeljebb napi hatórás részmunkaidőben foglalkoztatható a munkavállaló ebben a fokozott rugalmasságot követelő foglalkoztatási formában. A munkaviszony teljes időtartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a társadalombiztosítási jogviszony.

Milyen lehetősége van a munkavállalónak, ha fizetés nélküli szabadságot szeretne igénybe venni? Mikor köteles a munkáltató azt engedélyezni, és mikor dönthet róla mérlegelési jogkörében? Ezek és az ezekhez hasonló kérdések merülhetnek fel a munkavállaló és a munkáltató fejében, amikor a munkavállaló jelzi igényét egy esetleges fizetés nélküli szabadságra.

Jelentősen egyszerűsödik az elektronikus adózási ügyintézés: a jövőben a cégek egy összegben is rendezhetik a különböző adónemekben keletkező fizetési kötelezettségüket, így időt – és pénzt – takaríthatnak meg.

A munkabérből való levonás szabályait illetően még mindig sok téves meggyőződés él a köztudatban. Kevesen tudják például, hogy a jogszabály alapján a személyi jövedelemadó (szja) és a járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, minden egyéb letiltás forrása a nettó munkabér.

A Munka Törvénykönyve jelenlegi szabályai alapján a szabadságot kizárólag akkor lehet pénzben megváltani, ha a munkaviszony megszűnésekor az arányos szabadságot a munkáltató nem adta ki a munkavállaló részére.

Bőven volt változás a szabadság számításában idén, de január elsejétől újra módosul néhány szabály. Az RSM-DTM szakértője most azt vizsgálta meg részletesen, hogy pontosan mennyi szabadság jár a munkavállalóknak.

A bérszámfejtést érintő legjellemzőbb juttatások esetén mikor, milyen mértékű EHO-fizetési kötelezettség keletkezik? Erre a kérdésre keresi a választ az RSM-DTM bárszámfejtési szakértője!

Megváltoztak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának számítására vonatkozó szabályok, a változások a gyermekápolási táppénz számítását is érintik. A gyermekápolási táppénzzel kapcsolatos módosítások 2013. július 6-án léptek hatályba. Minden egyéb változás 2013. július 15-től hatályos, azzal a kitétellel, hogy 2013. július 14-ét követően kezdődő jogosultságok esetében kell alkalmazni.

Aki üzemi baleset miatt válik keresőképtelenné, annak jár a baleseti táppénz. A szabályozás azonban a nyár közepén jelentősen módosult, ezért érdemes újra átvenni a szabályokat, amiket minden munkáltatónak és munkavállalónak szem előtt kell tartania.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságok naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó módosító szabályokat 2013. július 5-én hirdették ki. A gyermekápolási táppénzzel kapcsolatos módosítások 2013. július 6-án léptek hatályba. Minden egyéb változás 2013. július 15-étől hatályos, azzal a kitétellel, hogy a 2013. július 14-ét követően kezdődő jogosultságok esetében kell alkalmazni.

Mától ismét jelentősen változik a tavaly júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) A módosítások több, azóta egyértelművé vált problémára is megoldást nyújtanak, ugyanakkor – mivel jelentős részben a bérszámfejtés területét érintik – az évközi változtatás sok vállalkozás nyilvántartásának átállítását megnehezítheti.

Augusztus elsejével módosul a távolléti díj számítása, így például egy-egy szabadságos hónapban a munkabér nem változik majd az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

A 2013. július 1-től hatályba lépő változások a táppénzszámítás módját érintik, miközben a jogosultság szabályait nem. Aki az elmúlt fél évben jobb fizetésű munkahelyre váltott, jobban jár.

Ismét változik a munka törvénykönyve, melynek a bérszámfejtés rendjét érintő rendelkezései 2013. augusztus 1-től lépnek hatályba. A jövőben a munkabér kiszámítása során az órabéres munkavállalók havi munkabérét nem a 174 órás átalányértékkel, hanem hónapról hónapra változó óraszámmal kell majd elszámolni munkaidőkeret alkalmazása esetén. Mindez nagyfokú körültekintést követel meg a cégek bérelszámoló munkatársaitól annál is inkább, mivel a távolléti díj számítási szabályaival ellentétben, ezen szabályok betartását továbbra is vizsgálhatja a munkaügyi ellenőrzés – figyelmeztet a BDO.

Idén hagyományteremtő céllal rendezik meg az Országos Bérügyviteli Bajnokságot. A verseny célja, hogy szakmai megmérettetést és komoly elismerést adjon a bérügyvitel területén dolgozóknak. A versenyre való jelentkezési határidő 2013. június 20.

Az első idei béreket utalják a vállalkozások, sokan azonban váratlan költségemelkedéssel találták magukat szembe: a befizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) ugyanis jóval magasabb lett a tavalyinál. Mi történt?

Már csak alig egy hétig, január 31-ig van idejük a vállalkozásoknak a személyi jövedelemadó bevallásokhoz szükséges igazolások elkészítésére. A dokumentumok helyes kiállításához - különösen az olyan speciális foglalkoztatási formák, mint a munkavállalók külföldi kiküldetése esetében - a vállalatoknak idén számos új szabályt kell figyelembe vennie. Tudatos kiküldetési politikával, a feladatok komplex megközelítésével a cégek sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat.

Országos szakmai verseny keretében keresik Magyarország legjobb bérszámfejtőjét. A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete, a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum és a Soft Consulting Hungary Zrt. által meghirdetett Az Év bérszámfejtője verseny célja elismerni azok munkáját, akik soha nem hibázhatnak: a bérszámfejtőkét.

Mi minősül munkahelyi, üzemi étkezőhelynek? Mikor bocsáthat ki a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető utalványt és annak vannak-e tartalmi, alaki követelményei? Jár-e szociális hozzájárulási adókedvezmény, ha a munkáltató visszamenőlegesen emeli a bért? Milyen munkajogi védelem illeti meg a korhatár előtti ellátásában részesülőket? A HR Portal beszámolója az I. Munkabér Expóról.