A bérszámfejtő számára az a dolgozó a legideálisabb, amelyik munkaviszonyban foglalkoztatott, semmilyen más juttatásban nem részesül, magyar, hétfőtől-péntekig, napi 8 órában dolgozik, soha nem hiányzik, nincs tartozása, kedvezményre nem jogosult, semmilyen pénztárnak nem tagja, egy számlára, egy összegben, forintban kéri a fizetését, önadózó, és soha, semmilyen adatot nem módosít.

A valóságban azonban ilyen eset és ember nem létezik. A munkáltató költséghatékony foglalkoztatás címén szeretné kihasználni a törvény adta lehetőségeket, közben törvényi előírásoknak, különböző adatszolgáltatási kötelezettségeknek kell megfelelni, néha átalakul a cég. Arról nem is beszélve, hogy az előzőekkel ellentétben az emberek olyan "arcátlanok", hogy néha megbetegednek, üzemi balesetet szenvednek, gyereket szülnek, megöregszenek, nyugdíj mellett dolgoznak, élnek a juttatások közüli választás lehetőségével, vagy netán felmondanak. Ezek pedig mind-mind a bérszámfejtés buktatói lehetnek. Ahogy az elvárt béremelés teljesítése, a béren kívüli juttatások és a nyugdíj terén történő változások, miként a munka törvénykönyvének várható módosulása is alaposan felbolygatja a bérszámfejtők életét. Szigeti Róza, a nexONSOURCE igazgatója azzal bíztatta a közelmúltban megrendezett I. Munkabér Expo hallgatóságát, hogy ki lehet kerülni ezen buktatókat, például úgy, hogy átgondoltan, az adminisztrációs terhek csökkentését szem előtt tartó juttatási rendszereket alkalmazunk, belső folyamatainkat egyértelmű eljárási rend mentén határidők tartásával alakítjuk, naprakészen követjük a változásokat.

Béren kívüli és egyéb munkáltatói juttatások: még mindig megéri?

Jelentős változás történt a béren kívüli juttatások háza táján. Hiába telt el egy negyedév, még mindig nagy a bizonytalanság és sok cégnél nem tudnak kiigazodni a jogszabályok útvesztőjében. Nézzük a részleteket.

A legfőbb változás, hogy a béren kívüli juttatások drágábbak lettek, hiszen 2012. január elsejétől 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli azokat a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett és bővült az SZJA törvény 70. paragrafusa szerinti juttatások köre, amelyek esetén marad a 27 százalék egészségügyi hozzájárulás. - Mindezek ellenére még mindig kedvezőbb a 70. paragrafus szerint adózni, mint munkaviszonyos jövedelemként, mert ott egyéni járulék és SZOCHO is van - húzta alá Dr. Andrási Jánosné, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) osztályvezetője.

A szakember előadásából kiderült, 2012. január 1-jétől ismételten lehetősége lesz a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalóinak természetben olyan juttatásokat adjon a saját adókötelezettsége mellett, amelyek nincsenek nevesítve. - A feltétel az, hogy valamennyi munkavállaló azonos juttatásban részesüljön és e juttatás ténylegesen is elérhető legyen a számára, vagy egy mindenki által megismerhető belső szabályzatban közös ismérv alapján kialakított csoport tagjai részesüljenek azonos juttatásban. A különböző csoportok kialakítása során egyetlen dolog nem lehet a közös ismérv, ez pedig a munkavégzés minősége - emelte ki az osztályvezető.

A jövő évtől ismét szerepet kap a cafeteria a személyi jövedelemadózásban a következők szerint. Abban az esetben, ha a munkáltató valamennyi dolgozója részére azonos értékben, azonos juttatások közül biztosítja a választási lehetőséget meghatározott keret terhére, akkor az Szja törvényben nem nevesített juttatás is lehet olyan, amely után nem a dolgozó adózik, akkor is, ha egy másik munkavállaló mást választott. Az előzőek érvényesülnek abban az esetben is, ha a munkáltató közös ismérv alapján kialakított csoportok tagjainak biztosít választási lehetőséget az általa felkínált termékekből, szolgáltatásokból az azonos módszerrel megállapított nagyságú keret terhére. - Ha azonban minden munkavállalónak iskolakezdési támogatást vagy francia utalványt ad a munkáltató, nem szükséges cafeteria-rendszert kialakítani - emelte ki Dr. Andrási Jánosné.

Béren kívüli juttatások

Nem lehet idén béren kívüli juttatásként internet-használatot biztosítani és 2011. október 1-jétől üdülési csekket adni. A munkavégzéshez biztosított internet-használat továbbra sem visel közterhet. A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) három "zsebessé" vált. A szálláshely alszámlára 225 ezer, a vendéglátás alszámlára 150 ezer, míg a szabadidő alszámlára 75 ezer forintot utalhat a munkáltató kedvezményes adózás mellett. Az értékhatárokat akkor sem lehet túllépni, ha a magánszemélynek több munkáltatója is van és mindegyik ad ezen a címen juttatást. Amennyiben a munkavállaló másik munkáltatójától is részesül ilyen juttatásban, nyilatkoznia kell erről és a juttatás értékéről.

Étkeztetésre vonatkozó szabályok

Talán az egyik legfontosabb változás, hogy januártól kizárólag az állam bocsátja ki a havi 5 ezer forintos, kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalványnak elnevezett étkezési jegyeket. A juttatás utólag is adható. Az Szja törvény az átmeneti rendelkezések között lehetővé teszi, hogy az Erzsébet utalványt 2012. december 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken is felhasználja a tulajdonosa. A dolgozó választhat a kétféle lehetőség közül, de akár mind a kétféle juttatást is igényelheti. Fontos tudni, hogy az étkezési juttatás bármelyik vagy mindkét formájának juttatása nem zárja ki, hogy a munkáltató a SZÉP kártyára is utaljon a dolgozója részére. Étkezési juttatást kaphat a munkavállaló mellett a kirendelt és a kölcsönzött munkavállaló, a nyugdíjas munkavállaló, a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató is. Ez az évi 150 ezer forint a szerződött elfogadóhelyeken - éttermekben - költhető meleg étkezésre. - Az ételfutártól rendelt ételt is ki lehet fizetni Erzsébet-utalvánnyal, miként SZÉP-kártyával is - nyomatékosította az adóhatóság szakembere.

Az is igen felkavarta a cégeket, hogy a cafeteria-piacot addig uraló, utalványt kibocsátó, három francia céget valójában ellehetetlenítették, mert idén januártól a tőlük megrendelt étkezési utalványok 51,17 százalékkal adóznak. A francia cégek mellett tehát már csak a kiterjedt elfogadó hálózatuk szól, de ezt a tényezőt sem szabad lebecsülni, hiszen miként az I. Munkabér Expón felszólaló bérszámfejtők is visszaigazolták, vannak olyan cégek, ahol bizony az említett ok miatt kitartanak a "hagyományos" utalványok mellett.

Meleg étkeztetés: mikor lehet utalványt kibocsátani?

Az előzőeken túl arra is lesz lehetősége a munkáltatónak, hogy havi 12 ezer 500 forintot adjon munkavállalójának, amely kizárólag vállalati étteremben költhető el. - Munkahelyi, üzemi étkezőhelynek azonban csak az minősül, amely a munkáltató telephelyén működik, és az ételeket piaci áron alul árulják - emelte ki Dr. Andrási Jánosné. Amennyiben ezen feltételen túl még annak a kikötésnek is eleget tesz, hogy kizárólag a cég dolgozói étkeznek a helyen, a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető kibocsáthat egy kizárólag az adott étkezőhelyen felhasználható utalványt, elektronikus adathordozót.

- Ennek az utalványnak nincsenek alaki és tartalmi kellékei, de érdemes azt sorszámmal, és értékkel ellátni - reagált egy közönség soraiból érkező kérdésre Dr. Andrási Jánosné. - Ha azonban a cég saját dolgozóin kívül más is a munkahelyi étkezdében eszik, például biztonsági őrök, már nem áll fenn az utalványadás lehetősége - húzta alá a NAV főosztályvezetője. Mindkét esetben a kedvező adózási lehetőség feltétele az előzőeken túlmenően az, hogy a juttatás értéke ne haladja meg a 12 ezer 500 forintot - fűzte hozzá.

Új szabály 2012. január 1-jétől, hogy amennyiben a béren kívüli juttatások együttes értéke az adóévben az 500 ezer forintot meghaladja, a meghaladó rész után 27 százalék az egészségügyi hozzájárulás mértéke és az értékhatárt meghaladó rész az Szja törvény 70. paragrafusa szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Végtörlesztéssel kapcsolatos juttatások

A munkáltató a törvény hatályba lépését követően lehetőséget kap arra, hogy a munkavállalójának kamatmentes kölcsönt vagy vissza nem térítendő támogatást adjon. A rendelkezéseket a hatályba lépést megelőzően, de legkorábban 2012. szeptember 29-én adott kölcsönre is alkalmazni lehet. A vissza nem térítendő támogatások esetén a már említett időponttól, de utoljára a 2012. február 28-án adott támogatásokra kell alkalmazni.

Változott az üzleti ajándék fogalma

A NAV főosztályvezetője felhívta a figyelmet az üzleti ajándék fogalmának megváltozására. E szerint minden ajándék üzleti ajándéknak minősül akkor, ha azt az üzleti kapcsolatok keretében az üzleti partnernek adjuk. Fontos változás, hogy teljesen adókötelessé válik a társasági adóalanyok által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék. Részleges mentességet csak a társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházi jogi személyek és az alapítványok élveznek.

Munkába járás - utazási költségtérítés

Míg a prémiumnál a munka minősége, a béren kívüli juttatásnál a számok és a munkáltató döntése, addig a munkába járás költségtérítésénél a törvény dönt. A jog szerint 9 forintos kilométerenkénti, adómentes autó-költségtérítés akkor jár a munkavállalónak, ha a lakó- és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, vagy olyan a munkarendje, hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Dr. Andrási Jánosné a NAV főosztályvezetője kifejtette: a saját gépkocsi nem feltétele ezen utazási költségtérítésnek. Ha például öt munkavállaló összefog egy munkahelyen, és egy kocsival járnak dolgozni, mindegyikőjüknek kifizetheti a munkáltató függetlenül attól, kinek az autójával utaznak.

Bérkompenzáció és SZOCHO

Az utazási költségtérítéshez hasonlóan a bérkompenzáció nyújtása is kötelező - elvileg - a cégeknek. Ha ezt megteszik, szociális hozzájárulási adókedvezményre (SZOCHO) lesznek jogosultak. Érdemes azonban odafigyelniük a munkáltatóknak a rendeltetés szerinti joggyakorlás teljesülésére, mert azt fokozottan figyelemmel kíséri az adóhatóság. Amennyiben a munkaviszonyt (különösen a munkabért vagy a munkáltató személyét érintő) meghatározó tényezők változtatásának célja kizárólag a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítése, azonban nem kapcsolódik hozzá az elvárt béremelésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése, akkor ilyen esetben a szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevétele nem jogszerű - hívja fel a figyelmet a NAV.

- A szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthető kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni - hangzott el Széll Zoltánné, a NAV szakreferensének előadásán. A munkáltató ezen adókedvezményt akkor is igénybe veheti, ha a feltételeket visszamenőlegesen, de legkésőbb a munkavállalót a naptári évben megillető munkabérek tekintetében ugyanazon naptári év végéig végrehajtott béremeléssel teljesíti. - Ebben az esetben a munkavállalót megillető béremelést a szociális hozzájárulási adó szempontjából úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetése azokban a hónapokban megtörtént volna, amely adómegállapítási időszakra a béremelés a munkavállalót megilleti - húzza alá a szakember.

Ugyanakkor az adókedvezmény érvényesítése szempontjából nem minősül folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak az, akit a kifizető a visszamenőlegesen végrehajtott béremelésre vonatkozó döntés meghozatalának tárgyhónapjában már nem foglalkoztat. E munkavállaló munkaviszonyára tekintettel nem lehet visszamenőleg érvényesíteni az adókedvezményt. Az a kifizető, aki a törvényi feltételeket már teljesítette, további visszamenőleges béremelésre vonatkozóan a szabályokat nem alkalmazhatja.

A munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató esetén a feltétel megvalósulását külön kell vizsgálni a vele nem munkaerő-kölcsönzés céljából és a vele munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalók tekintetében.

Abban az esetben, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehető részkedvezményt úgy kell meghatározni, hogy az előzőek szerinti teljes havi jövedelemre a 460. paragrafus (6) bekezdés szerint kiszámított összeget meg kell szorozni a kifizetőnél a munkavállalóval fennálló jogviszonyára tekintettel keletkező adott havi adóalap és a teljes havi jövedelem hányadosával.

Az előadásból azt is megtudhattuk, hogy a foglalkoztatókat érintő főbb változások közé tartozik a SZOCHO-n kívül az is, hogy megszűnt a társadalombiztosítási járulék, a korkedvezmény-biztosítási járulék fizetési kötelezettség pedig továbbra is fennáll.

Munkavégzés korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság mellett

Bosszantó a bérszámfejtők, humánpolitikai osztályon dolgozók számára, hogy a nyugdíjak terén is több változás történt. A nyugdíj mellett munkát végzők esetében fontos tudnivaló, hogy az öregségi nyugdíj leszűkült azokra a nőkre, akik a 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíj korkedvezmény feltételeit teljesítik, illetve a tavaly 57. életévüket betöltöttekre.

A korhatár előtti nyugellátásokat korhatár előtti ellátásként, átmeneti bányászjáradékként, balettművészeti életjáradékként illetve szolgálati járandóságként folyósítják. - Ez a változás azonban a korhatár előtti ellátásában részesülők számára munkajogi védelmet is biztosított, és felmondási tilalom illetve végkielégítés is megillető őket - emelte ki Molnárné Dr. Balogh Márta, a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság igazgatója. Ezek a személyek értesítést kaptak a jogállásukról a nyugdíjbiztosítótól. Ha a munkáltató kérdezi, milyen jogcímen kapják az ellátását, ezzel a papírral tudják igazolni - húzta alá a szakember.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék társadalombiztosítási szempontból nem minősül nyugellátásnak, de jogosultak egészségügyi szolgáltatásra és a fenti ellátások mellett is lehet munkát vállalni. A megváltozott jogszabály szerint a jövőben a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság mellett végzett keresőtevékenységgel nem nyugdíjnövelésre lesznek jogosultak, hanem szolgálati időt szereznek. Az a személy, aki korhatár betöltéséig 365 napot szerzett, ismételten kérheti nyugdíja kiszámítását. Ennek határideje hat hónap a korhatár betöltésétől számítva - emelte ki Molnárné dr. Balogh Márta. Ezen túl álláskeresési járadékra is jogot szereznek, de a kettő együtt nem folyósítható.

A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai megegyeznek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak jelenlegi szabályaival. E szerint, ha a nyugdíjjárulék alapja egy naptári évben meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását az év végéig szüneteltetni kell. A 2011-es jogszabályokhoz képest az a különbség, hogy a szüneteltetés szabályait a 2008. január elsejét megelőzően korhatár előtti nyugdíjba vonult, a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek esetében is alkalmazni kell. Jó hír azonban, hogy csak a 2012. június 30-át követően elért jövedelmet kell figyelembe venni.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Mint ismeretes, nemcsak az öregségi típusú nyugdíjak, hanem az egészségi állapottal, egészségkárosodással, rokkantsággal összefüggő nyugellátások, nyugdíjszerű ellátások is jelentős változáson mentek keresztül. 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantási nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez, rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható, és rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.