Munkabérelőleg vagy munkáltatói kölcsön?

A munkáltató többféle módon is juttathat pénzt a fizetésen túl a munkavállalónak. Ennek két legelterjedtebb formája a munkabérelőleg, illetve a munkáltató által adott kölcsön. Az Adó online szakértőjének segítségével megnézzük, melyik milyen feltételekkel adható.

Kép: PP

Ha egy vállalkozás szeretne pénzt adni a dolgozónak a fizetésen túl, megteheti, hogy annak egy részét például bérelőlegként, egy másik részét pedig munkáltatói kölcsönként biztosítja, akár egyidejűleg is. A munkavállalónak nyújtható szociális juttatások területén alapvetően a felek szabad megállapodása az irányadó, nincs jogszabályi kényszer a munkáltatói juttatásokra, sem azok sorrendjére vonatkozóan.

Meg kell különböztetni azonban a munkáltatói kölcsön jogintézményét a munkabérelőlegtől, mely utóbbi bár tartalmaz hitelezéssel kapcsolatos elemet, mégsem tekinthető munkáltatói kölcsönnek. Ennek oka, hogy a munkáltató nem a saját pénzeszközeit bocsátja a munkavállaló rendelkezésére, hanem a munkabér egy meghatározott részét előre kifizeti. A munkabérelőleg nyújtásának szabályai mellett fontos különbség a kölcsön és az előleg között, hogy a munkabérelőleg összegét a munkáltató jogszabályi előírások szerint, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a munkabérből levonhatja – hívta fel a figyelmet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.

Munkabérelőlegről akkor van szó, ha a munkáltató a bérfizetést megelőzően teljesít, azaz még esedékessé nem vált bért fizet a munkavállalónak. Munkabérelőleg nyújtásáról a felek szabadon, időbeli korlát nélkül, bármikor megállapodhatnak. Figyelemmel kell lenni viszont arra, hogy más jogcímen átadott pénzösszeg, például utazási költségtérítés, nem tekinthető munkabérelőlegnek.

Általános szabály szerint a munkabérelőleget személyi jövedelemadó terheli, ha a munkáltató azt kamatkedvezménnyel vagy kamatmentesen nyújtja a munkavállalónak. Ez alól akkor tehetnek kivételt, ha a törlesztés maximum hat hónap alatt megtörténik, és az előleg összege nem haladja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét. Amennyiben a munkavállaló a még fennálló munkabérelőlege mellé újabb előleget vesz fel a munkáltatótól, akkor az már adóköteles juttatásnak fog számítani. A munkabérelőleg visszafizetésénél pedig a munkáltató az adott törlesztőrészletet automatikusan levonhatja az esedékes munkabérből.

Kisebb a törlesztőrészlet – de most mi lesz a lakáshitel-támogatással?
A banki elszámolással, a devizahitelek forintosításával több devizahitelesnek csökkent a törlesztőrészlete. Ennek következtében viszont módosítani kell a munkáltató által adott lakáshitel-támogatást. Fata László cafeteria-szakértő néhány pontban elárulja, mire ügyeljünk.
 A kölcsönnél fontos, hogy mire adjuk

A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönszerződés – eltérően az előzőektől – alapvetően a Ptk. szabályai szerint megkötött polgári jogi szerződés, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatói kölcsönt a fennálló munkaviszonya miatt kapja a munkáltatótól. Fontos különbség viszont a munkabérelőleghez képest az, hogy kölcsönszerződés esetében mindig meg kell jelölni valamilyen konkrét célját a folyósításnak. A célnak pedig mindig a munkavállaló szociális szükségleteivel kell összefüggésben állnia, ilyen lehet például a lakásvásárlási, lakásbővítési, lakásfelújítási kölcsön stb.

A munkáltató és a munkavállaló önálló megállapodásuk szerint köthetnek ki a kölcsönszerződésben kamatot, és a késedelmi kamat összege, valamint a kölcsön futamideje is szabad megállapodás tárgya, nincs kötelező jogszabályi előírás erre vonatkozóan. Természetesen nagyobb összeg esetében célszerű lehet fedezetről is gondoskodni.

A munkáltatói kölcsön akkor válik adókötelessé, ha azt kamatmentesen vagy kedvezményes kamatmértékkel nyújtja a munkáltató, és már az első nyújtott forinttól kezdődően (itt nincs értékhatár). Ha a kölcsönszerződésben a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék összegénél alacsonyabb kamat kerül kikötésre (kivéve, ha a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb), a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese. Ennek az értéknek tehát a 16 százalékát személyi jövedelemadóként kell megfizetni, és emellett az EHO törvény alapján, ugyanezen adóalap után még 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.

Léteznek emellett olyan kamatmentesen nyújtható támogatások (pl. munkáltatói lakáscélú támogatás), amelyek adómentességet élveznek, de az alkalmazásuk során nagyon oda kell figyelni, mert számtalan feltételnek kell egy időben megfelelni – és, ha ez nem sikerül, akkor bizony súlyos közterheket fizethetünk.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!

Így kaphat kölcsönt a munkavállaló
Munkabérelőleg vagy munkáltatói kölcsön? Első hallásra ugyanaz, pedig eltérő a jogszabály és más a szankció is, ha nem tartjuk be a feltételeket. Íme a legfontosabb tudnivalók.

Véleményvezér

Svédország gazdasági csodája

Svédország gazdasági csodája 

A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.
A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel 

Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.
Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo