„Azért is lehet ez a probléma napirenden mostanában, mert a fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan is változást hozott az új Mt. Többek között csökkent azon esetek száma, amelyek a munkavállalót alanyi jogon jogosítják a fizetés nélküli szabadságra" – írta Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében. (A szabadsággal kapcsolatban számtalan egyéb módosítást is hozott a tavalyi év, amikkel korábban részletesen foglalkoztunk.)
Fizetés nélküli szabadság
Fizetés nélküli szabadság az alábbi esetekben illeti meg alanyi jogon a munkavállalót:
a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig (klasszikusan a gyes-jogosultság alatt), továbbá a gyermek tizedik életévének betöltéséig, amennyiben ezen időtartamra is fennáll a gyermekgondozási segélyre való jogosultság;
a munkavállalót a hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges);
a tényleges önkéntes-tartalékos katonaiszolgálat-teljesítés időtartamára.
A munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság igénybevételét – az önkéntes katonaiszolgálat-teljesítés kivételével – 15 nappal korábban kell bejelenteni, a megszüntetésre vonatkozó igényét 30 nappal korábban kell közölnie a munkáltatóval. A munkavállaló az alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságot bármikor – a fenti időtartamok betartásával – megszüntetheti, a munkáltató azonban nem. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság nem a munkavállaló nyilatkozata, hanem a törvény alapján szűnik meg, úgy a megszűnés bejelentésére vonatkozó előzetes határidőt nem kell alkalmazni.
És hogy áll ilyenkor a TB?
Társadalombiztosítási szempontból fontos megjegyezni, hogy amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, a biztosítása szünetel, így az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Nem szünetel azonban a biztosítás és ezáltal nem keletkezik egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség sem, amennyiben a munkavállaló a törvényben biztosított, fentebb felsorolt okok miatt igényelte a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben tehát a fentiektől eltérő indokkal kerül sor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, úgy fennáll az egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége, aminek összege 2014-ben havi 6810 forint (napi 227 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni.
A NAV a bejelentési kötelezettség teljesítésére a 14T1011 számú adatlapot rendszeresítette. Az adatlap papíralapon két példányban, postai úton vagy elektronikus úton is benyújtható, leadható személyesen is. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési-kötelezettség keletkezését és megszűnését, azaz a fizetés nélküli szabadság kezdetét és végét is szükséges bejelenteni. A járulékot az adatlapon megjelölt járulékfizetési-kötelezettség kezdetének időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig (munkaszüneti nap esetén az azt követő első munkanapon) kell megfizetni.
A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv, tehát akár a munkáltató is átvállalhatja, erről azonban 15 napon belül bejelentést kell tennie a NAV felé, akinek azt jóvá kell hagynia. Fontos, hogy amennyiben az átvállaló személy vagy szerv mégsem teljesíti a befizetést, úgy a járulék megfizetésére a fizetés nélküli szabadságon lévő kötelezhető. A biztosítási jogviszony szünetelésével járó fizetés nélküli szabadság tekintetében a munkáltatónak is van a NAV felé adatszolgáltatási kötelezettsége, ugyanis a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie a biztosítás szünetelésének kezdetét és végét.
