Nem árt pedig ezeket a kérdéseket tisztázni, hogy ne érhessen minkét kellemetlen meglepetés, amikor a bankszámlánkra nézünk a fizetésnapon. Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője ezért legfrissebb blogbejegyzésében részletesen közli, milyen szabályok vonatkoznak a levonásokra.
Mikor lehet helye levonásnak?
A munka törvénykönyve alapján munkabérből való levonás kizárólag jogszabály (munkavállalói adó- és járuléklevonás), végrehajtható határozat (bírósági, közigazgatási határozat, például gyerektartás, szabálysértési bírság, köztartozások stb. estén.) vagy – a munkavállaló hozzájárulásával – a munkáltatói követelés kielégítése érdekében lehetséges. Ez utóbbi esetben hozzájárulás hiányában a követelést (a munkabér-előleg kivételével) csak fizetési felszólítás útján lehet érvényesíteni.
A végrehajtás foganatosítása történhet közvetlen letiltással a munkavállaló bankszámláján, illetve végrehajtói megkeresés alapján a munkáltató által a munkavállaló munkabéréből való levonással is.
Miből lehet levonni?
Jogszabály alapján a személyi jövedelemadó (szja) és a járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, minden egyéb letiltás forrása a nettó munkabér. A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott olyan jövedelem, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel (betegszabadságra kifizetett összeg, végkielégítés, bónusz, jutalom is), kivéve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatásokat.
A munka törvénykönyvének szabályairól itt olvashat részletesebben!
Milyen összeg vonható le összesen?
Amennyiben több letiltás terheli a munkavállaló munkabérét, azokat a jogszabályban meghatározott sorrendet követve lehet levonni:
gyermektartásdíj,
jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
egyéb követelés,
a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
Mentesül azonban a levonás kötelezettsége alól a munkabérnek az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét – jelenleg 28 500 Ft-ot – meg nem haladó része („levonásmentes munkabérrész”), kivéve a gyermektartásdíj és szüléssel járó költség érvényesítésének vonatkozásában.
A levonásmentes munkabér vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy maga a munkavállaló sem adhat „engedélyt” a munkáltatónak olyan mértékű levonásra, aminek következtében legalább ekkora összeget munkabérként nem kapna meg. Ezen rendelkezés alapja az, hogy ez az összeg a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia.
Tartozásigazolás
A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor kötelező kiállítania egy igazolást arról, hogy milyen tartozások terhelik a munkavállaló bérét, s azokat milyen jogszabály, határozat alapján, kinek a részére kell levonni. Ezt az igazolást akkor is ki kell adnia a munkáltatónak, ha a munkavállalónak nincsen tartozása.
Új munkaviszony létesítése esetén a munkavállaló köteles a tartozásigazolást az új munkáltatójának átadni, az új munkáltató pedig köteles a tartozásigazoláson szereplő összeget – a letiltásra irányadó szabályok betartása mellett – a munkabérből levonni.
Köteles-e a munkáltató levonni az összeget? Igen!
A munkáltatónak tehát kötelezettsége a letiltásban meghatározott összeg levonása az adós munkabéréből. Ezzel összefüggésben legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon értesítenie kell az adóst a letiltásról, illetve intézkednie kell arról, hogy a munkabér kifizetésének napján a tartozás levonása megtörténjen, és kifizessék a végrehajtást kérőnek. A munkáltató további kötelezettsége, hogy a letiltás foganatosításának esetleges akadályáról a letiltást kibocsátó szervet értesítse.
A levonások teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató készfizető kezesként felel. Abban az esetben, ha a munkáltató alkalmazottja szándékosan nem teljesíti valamely tartozás levonását, az alkalmazottat terheli a felelősség.
