Abban az esetben, ha a munkavállaló részére vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai bérpótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot állapítanak meg, akkor a távolléti díjat ezekkel növelni kell. Első lépésben azt az irányadó időszakot kell meghatározni, amelyben adatot kell gyűjteni a pótlékkal érintett óraszámokról. A jogszabály úgy határozza ezt meg, hogy az esedékességet megelőző 6 hónapot kell vizsgálni. Amennyiben a munkavállaló nincs 6 hónapja a munkáltató alkalmazásában, akkor a figyelembe vehető hónapokat kell alapul venni.
6 hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni.
Ez felvet több kérdést is, hiszen a jogszabály megfogalmazása hol naptári hónapokat, hol hónapokat emleget – olvasható a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írásában, amelyet az Adó Online közölt.
Ha naptári hónapban figyeljük az irányadó időszakot, akkor egy 2015. 08. 12-én kezdődő szabadság esetén az irányadó időszak 2015. 02. 01.– 2015. 07. 31-ig tart. Amennyiben hónapokat vizsgálunk, akkor a fenti példa esetében az irányadó időszak 2015. 02. 12-2015. 08. 11-ig tartana. Ennek a módszernek az alkalmazásánál bajban lesz a bérszámfejtő, hiszen tört hónapból tört hónapba kell meghatározni az irányadó időszakot, és így a számfejtés „józan ésszel” tulajdonképpen lehetetlen. Több munkajogász ragaszkodik azonban ehhez a módszerhez a jogszabályra alapozva.
A kapcsolódó polémiát a minisztérium úgy zárta le egy állásfoglalásában, hogy lehet alkalmazni a naptári szócskát az irányadó időszak megállapításánál.
A pótlékkal érintett óraszámok értékelése
Abban az esetben, ha az irányadó időszak munkaidő-beosztás szerinti munkaórái számának a 30 százalékát eléri a ténylegesen 30 százalékos műszakpótlékra és 15 százalékos éjszakai bérpótlékra jogosító órák száma, akkor az irányadó időszakban megszerzett pótlékokat növekményként kell figyelembe venni olyan módon, hogy a megszerzett pótlékok összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órái számával. Így kapjuk meg az egy órára járó díjnövekményt.
Ha az irányadó időszak vasárnapjainak az egyharmadában munkát végzett a munkavállaló, és eközben vasárnapi pótlékra is jogosult volt, akkor az irányadó időszakban megszerzett vasárnapi pótlék együttes összegét távolléti díjnövekményként kell figyelembe venni úgy, hogy e pótlék összegét elosztjuk az irányadó időszak munkaidő-beosztása szerinti munkaidőben teljesített órák számával. Így kapjuk meg az egy órára járó növekményt a vasárnapi pótlék kapcsán.
Itt fontos megjegyezni azt is, hogy kiemeli a jogszabály az elrendelt óraszámot, tehát, ha az ügyelet vagy a készenlét alatt munkára vettük igénybe a munkavállalót, akkor az nem befolyásolja a ténylegesen elrendelt óraszámot, így a jogosultság megállapításánál az elrendelt órák számát kell figyelembe venni.
A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.
Nemcsak itt, de már a pótlékokra való jogosultságnál a kezünkben kell legyen a munkaidő-beosztás, hiszen szerves része lett (eddig is fontos volt, de az „új” Mt., ha lehet így mondani, előrébb léptette) a bérszámfejtésnek. Figyelni és göngyölni kell az beosztás szerinti órákat, illetve figyelni kell munkaidő-nyilvántartásban a tényleges óraszámokat ahhoz, hogy korrekt adatokat tudjunk a bérszámfejtő programba felrögzíteni.