Kiszámolták.

A Munka Törvénykönyve korábbi szövege még az átlagkereset fogalmát használta azokra az esetekre, amelyek díjázását a jelenleg hatályos Mt. már távolléti díj néven definiálja. Az RSM Hungary szakértőjének segítségével áttekintjük, hogy mikor kell egy munkavállalónál távolléti díjat számolni és hogyan kalkulálandó ennek összege.

Sok bérszámfejtő „rémálma” a távolléti díj növekményeinek megállapítása: ha a munkavállaló részére vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, éjszakai bérpótlékot, készenléti pótlékot vagy ügyeleti pótlékot állapítanak meg, akkor a távolléti díjat ezekkel növelni kell. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása ehhez nyújt segítséget.

Kevesebb helyen, de több termékkel indulhatnak majd a trafikok a februári állapot szerint. Haladékot kaptak az online kasszák, útdíjügyben viszont marad a szigor és a lassú haladás. Az is kiderült, mennyit kapunk az EU-tól a következő ciklusban.

Mától ismét jelentősen változik a tavaly júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) A módosítások több, azóta egyértelművé vált problémára is megoldást nyújtanak, ugyanakkor – mivel jelentős részben a bérszámfejtés területét érintik – az évközi változtatás sok vállalkozás nyilvántartásának átállítását megnehezítheti.

Augusztus elsejével módosul a távolléti díj számítása, így például egy-egy szabadságos hónapban a munkabér nem változik majd az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Elfogadta az Országgyűlés a távolléti díj számításával kapcsolatos törvényjavaslatot, vele együtt pedig több adó-, illeték- és jövedéki szabály módosítását is. Többek között csökken a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó szintje a fuvarozóknak és változnak szabad vállalkozási zónákra vonatkozó szabályok is.

A munkáltatónak joga van az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról is visszahívni. Igaz, csak komoly indokkal, és pótolnia kell a kiesett szabadnapot. Viszont ha önként foglalkozunk a munkánkkal a szabadnapunkon, az már a mi bajunk.

Mégis mindegy a fizetés szempontjából, hogy mikor megy szabadságra a munkavállaló az év folyamán. A kormány ismételten módosította ugyanis a munka törvénykönyvét, eltörölve a távollétidíj-számítás januárban bevezetett új módszerét.

Közel egy éve lépett életbe az új munka törvénykönyve. A Deloitte ebből az alkalomból összegyűjtötte a törvény eddigi, mindennapos alkalmazása során leggyakrabban kritizált rendelkezéseit, a pozitív újításokat és a továbbra is bizonytalanságot okozó értelmezési kérdéseket.

A munkajogászok szerint nem túl szerencsés, hogy a távolléti díj az új munka törvénykönyvében egyfajta munkajogi Jolly Jokerként szerepel, és az elsődleges funkciója mellett a végkielégítés, valamint a kártérítési felelősség mértékét is meghatározza.

A Munka törvénykönyvének jelenlegi módosítási javaslata alapján nem jár majd például vasárnapi bérpótlék azoknak, akik rendeltetésüknél fogva vasárnap is működő munkahelyeken dolgoznak, így ez érintheti, például az egyes közműveknél dolgozókat is.

Május 31-éig lehet pályázni a munkaügyi központoknál minimálbér-emelési támogatásra. A 11 megjelölt ágazat vállalkozásai automatikusan megkapják a kompenzációt, amelyre 10 milliárd forintot különített el a kormány. A távolléti díj számításának új szabályozása júniusban léphet életbe, hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtótájékoztatóján.

A jövőben nem változik majd a munkabér attól függően, hogy az adott hónapban mennyi a munkanap, s mennyi volt a távollét időtartama: megjelent ugyanis a kormány honlapján az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról szóló tervezet.

Noha elkészítésének egyik fő indoka volt, az új munka törvénykönyve (Mt.) nem járul hozzá érdemben új munkahelyek létrejöttéhez – derül ki a BDO Magyarországnak a legnagyobb 500 hazai nagyvállalat körében végzett Munkaügyi helyzetkép top500 című felméréséből.

Komoly csúsztatásokat tartalmaz a Nemzetgazdasági Minisztériumnak távolléti díj elszámolásának szabályaival kapcsolatos útmutatója a BDO Magyarország szerint. A tanácsadó véleményében kifejti azt is, hogy az NGM veszélyes vizekre téved, amikor módszertani útmutatóban állapít meg látens kötelezettségeket a munkáltatók részére.

A távolléti díj ez év elején hatályba lépett szabályozása sem a munkaadónak sem a munkavállalónak nem kedvez. A törvénybe a szakértők szerint „be van programozva” a trükközés.

Megszokhatták már a bizonytalanságot a könyvelők és bérszámfejtők, ami az új jogszabályok életbe lépése miatt minden januárban visszatér. Idén a távolléti díj vet fel kérdéseket, előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy ha egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló februárban venné ki a szabadságát, akkor a törvény szerint járó bér nem érné el a bérminimumot. Mit lehet tenni ebben az esetben?