Annak ellenére, hogy a jelenlegi Munka Törvénykönyvét az előkészítési szakaszban a szakszervezetek, munkáltatók és szakértők is véleményezték, a távolléti díjjal kapcsolatos problémák csak az Mt. életbe lépése után a gyakorlati alkalmazás során merültek fel – mondta el a Munka törvénykönyve jelenlegi módosításában részt vevő Pál Lajos munkajogi ügyvéd az Adó.hu-nak.
A távolléti díj 174-es osztóját a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében fogadták el, de azzal nem számoltak, hogy a munkavállaló vagy munkáltató „játszhat” majd azzal, hogy kisebb vagy nagyobb osztószámú hónapban vegye vagy adja ki a szabadságot. „De, ha ezt a 174-es osztót kivezetik a rendszerből, akkor is minden további nélkül előfordulhat ilyen eset. Ha ugyanis a szabadságra távozó munkavállaló az előző hat hónapban ügyeletet, készenlétet teljesített, és általában műszakpótlékra volt jogosult, míg a kollégája ilyenből a munkaideje alatt kevesebbet vagy egyáltalán nem teljesít, akkor így is kevesebbet kap majd, mint a szabadságra utazott munkatárs, hiszen a távolléti díj az alapbér hányadon felül tartalmazza a pótlékokat is” – hangsúlyozta a szakértő. (További részletek a távolléti díjról itt olvashatók!)
Felmerül azonban, hogy egyáltalán van-e még létjogosultsága a bérpótlékoknak a magyarországi foglalkoztatásban? Vagy ha igen, milyen területeken? „ A hetvenes években alakult ki, hogy a központi bérszabályozás miatt – kis túlzással – még a levegővételt is pótlékkal látták el. Ma azonban már a bérpótlékok rendszerét minden további nélkül le lehetne építeni, és meghatározhatnánk, hogy azt bizonyos számítási módszerrel az alapbérbe bele kell építeni” – mondta el a szakember, aki szerint más országban van ennek hagyománya.
Az új munka törvénykönyvéről részletesebben itt olvashat!
Európa más részein a szabályozás különbözik a hazaitól és általában a végkielégítést nem törvény szabályozza, hanem munkaszerződés vagy kollektív szerződés. Magyarországon azonban igazából nemigen van kollektív szerződés, illetve csak vállalati és nem ágazati kollektív szerződések léteznek. Pál Lajos véleménye szerint egy megoldás lett volna célravezető az új Mt. életbelépésekor: „Akár azt is ki lehetett volna mondani, hogy vállalati kollektív szerződés nem köthető, és akkor a jogszabály erejénél fogva tereljük az érdekérvényesítőket. Ehhez persze az is szükséges lenne, hogy ezen a szintén a felek megszerveződjenek.” A szakember szerint összességében a munkaügyi perek terén pozitív változás tapasztalható, annak ellenére, hogy kevés idő telt el az új Mt. életbelépése óta, az elmondható, hogy kevesebb a per.
A teljes interjú az ado.hu-n olvasható.
