A jövőben nem változik majd a munkabér attól függően, hogy az adott hónapban mennyi a munkanap, s mennyi volt a távollét időtartama: megjelent ugyanis a kormány honlapján az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról szóló tervezet.
Úgy tűnik, mégis mindegy lesz a fizetés szempontjából, hogy mikor megy szabadságra a munkavállaló az év folyamán. A kormány ismételten módosítaná ugyanis a Munka törvénykönyvét; pénteken közzétett javaslata eltörölné a távolléti díj jelenlegi számítási módszerét. A január elsején életbe lépett változtatásokat ugyanis sokan aggályosnak tartották.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága február végi ülésén tekintette át és vitatta meg a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Érdek-képviseleti vezetők és munkajogászok is jelezték korábban, hogy a jelenlegi Munka törvénykönyvében hiányos a távolléti díj számításának a szabályozása – közölte az MTI.
Visszaállhat a régi rend, miszerint akár „rövid”, akár „hosszú” hónapban megy szabadságra a munkavállaló, a teljes munkabért kapja meg – írja blogbejegyzésében az RSM DTM szakértője, Pentz Edina. A tervezett változtatások értelmében az egy napra járó havi munkabér meghatározásánál az adott hónap munkarendjéhez igazodó munkanapok számával kell a havi bért elosztani, tehát eltűnik a 174-es osztószám.
Mikor éri meg szabadságra menni?
A távolléti díj ez év elején hatályba lépett szabályozását számos kritika érte. Az általános megítélés alapján sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak nem kedvezett a rendszer. A törvénybe a szakértők szerint „be van programozva” a trükközés.
A tervezett módosítás több témában is finomítja az új Mt.-t, ezért napirendre került a távolléti díj számításának módosításán túl a szabadság kiadásának pontosítása is. A közalkalmazotti törvényt és a Munka törvénykönyvét módosító mostani normaszöveg kitér arra is: a munkavállalóknak évente egy alkalommal jár 14 nap egybefüggő szabadság, amely azt jelenti, hogy ennyi időre mentesíteni kell a dolgozót a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól. A 14 egybefüggő szabadságos napba be kell számítani azokat a napokat is, amikor a munkavállaló – a szabadság kiadása nélkül is – mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés alól.
Ideje átnézni a munkaszerződéseket!
Január 1. napján az új Munka törvénykönyve teljes terjedelmében hatályba lépett. Az innen elérhető összefoglalónk részletesen tartalmazza, hogy milyen változásokat hozott az új szabályozás, és mik a mostantól érvényes újdonságok.
A jelenlegi Munka törvénykönyve így fogalmaz: „A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen." Az új szabály így szól: „A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól." A módosítás tehát hangsúlyozza, hogy naptári évenként értendő a 14 nap, és erre az időre mentesíteni kell a munka alól a dolgozót.
A szakértő blogbejegyzésében hangsúlyozza, a sok apró módosítás igazodik az Európai Bíróság munkajogi tárgyú ítéleteihez.
