Távolléti díj: a jogbiztonság elvét sérti az NGM útmutatója
Komoly csúsztatásokat tartalmaz a Nemzetgazdasági Minisztériumnak távolléti díj elszámolásának szabályaival kapcsolatos útmutatója a BDO Magyarország szerint. A tanácsadó véleményében kifejti azt is, hogy az NGM veszélyes vizekre téved, amikor módszertani útmutatóban állapít meg látens kötelezettségeket a munkáltatók részére.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A távolléti díj elszámolásának szabályai 2013. január 1-jétől változtak. Ennek kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elkészítette és honlapján közzétette a távolléti díjjal kapcsolatos módszertani útmutatóját. Az útmutatót az NGM saját bevallása szerint is az új számítási módszer körül kialakult bizonytalanság hívta életre, azonban a az útmutató komoly csúsztatást tartalmaz
Mikor éri meg szabadságra menni?
A távolléti díj ez év elején hatályba lépett szabályozása sem a munkaadónak sem a munkavállalónak nem kedvez. A törvénybe a szakértők szerint „be van programozva” a trükközés.
Az NGM tájékoztatója elismeri, hogy a havibéres munkavállalók bére alapvetően két részből tevődik össze: a ledolgozott munkanapokra járó arányos munkabérből, valamint a távollét idejére járó távolléti díjból. Ez utóbbit 2013. január 1-től egy 174-es osztószám figyelembevételével kell meghatározni. Az útmutató is rámutat, hogy ebből következően az is előfordulhat, hogy szabadság esetén a munkabér nem éri el a munkaszerződésben megállapított alapbért.
Az útmutatóban szerepel egy felhívás, mely szerint abban az esetben, ha a havi alapbér a szabadság miatti távollét következtében kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege, akkor az alapbért ki kell egészíteni a minimálbér összegére.
Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója szerint a fenti eljárásra az útmutatóban szereplő felhívás ellenére sem kötelező. „Az NGM megsérti a jogbiztonság elvét, amikor módszertani útmutatókban látens kötelezettségeket állapít meg a munkáltatók részére. Bár mindenképpen etikus, ha egy munkáltató az összeget kiegészíti a minimálbér szintjére, de ennek elmulasztásával semmilyen jogszabályt nem sért. A minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló jogszabályhelyek kizárólag az alapbér megállapítására vonatkoznak, vagyis arra, hogy a munkaszerződésben megállapított alapbér ennél kevesebb nem lehet.”
A szakember azt is hozzátette, hogy jelenleg nincs olyan hatóság, mely a távolléti díjak ellenőrzése kapcsán hatáskörrel rendelkezne, ugyanis 2012. július 1-jétől a munkaügyi ellenőrzés során sem vizsgálható a távolléti díj számítása.
Megegyeztek: változnak a szabályok
Új normaszöveget dolgoznak aki a távolléti díj elszámolására – jelentette be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága ülése után az NGM. A tárca témában kiadott közleménye kitért arra is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban is jelezte, kész arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és a tárgyalások eredményeként, ha szükséges kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását.
A távolléti díj jelenlegi szabályai kapcsán közzétett módszertani útmutatóban foglaltak ugyanakkor a szaktárca jogértelmezését és álláspontját tükrözik, amely az Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében nem bír jogi kötelező erővel, ezáltal értelemszerűen nem járhat a jogbiztonság elvének sérelmével sem.
A tárca álláspontja változatlan, miszerint a munkabér a szabadság miatti távollét következtében sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege – emelte ki az intézmény. Hozzátéve: a törvény által megadott számítási mód alkalmazása nem kötelező. A Munka Törvénykönyve az ettől való eltérést a munkavállaló javára munkaszerződésben, illetve egyébként a kollektív szerződésben lehetővé teszi
