Több kérdést is felvet a munka törvénykönyvének változtatásaira vonatkozó legújabb javaslatcsomag. A távolléti díjjal kapcsolatos módosítások mellett a kötetlen munkaidő, a szabadság elszámolása, következő évre való átvitele, valamint a vasárnapi bérpótlék kapcsán is kérdéses, hogy mennyiben lesz a munkavállalókra hátrányos a változás.
A munkavállalókra kedvezőtlenebb a javaslat
A vasárnapi bérpótlék körül egy ideje vannak tisztázatlan kérdések, hiszen a jelenleg hatályos szabályok alapján nem egyértelmű, hogy milyen esetekben kötelező e pluszjuttatás fizetése. Dr. Kártyás Gábor, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja szerint a helyzet tisztázása mindenképpen szükséges, ám egyelőre úgy tűnik, hogy a munkavállalókra kedvezőtlenebb értelmezést követi a javaslat. „Eszerint csak és kizárólag akkor jár majd vasárnapi pótlék, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag többműszakos tevékenység, készenléti jellegű munkakör keretében vagy a kereskedelmi ágazatban kerül sor. Ha más törvényi okból is dolgoztathat a munkáltató vasárnap, pótlék fizetésére nem lesz köteles” – mondta el a jogász.
Dr. Kártyás Gábor szerint ugyancsak fontos változás lehet egy másik javaslat a távolléti díj pontosítása kapcsán, amely megszüntetné azt a rendelkezést, hogy a távolléti díjon felül a munkavállaló a távollét idejére érvényes munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlékaira is jogosult.
A javaslat a szabadság órákban vagy napokban való elszámolásában és nyilvántartásában is változást hoz. Míg eddig csak az órában való elszámolás volt engedélyezett, mostantól napban is lehetne számolni, a választást a munkáltató döntésétől teszi függővé, ez a döntés azonban a naptári évben már nem módosítható, elvileg azonban lehetséges, hogy a munkáltató egyes munkavállalóinál az egyik, míg másoknál a másik rendszert alkalmazza.
A szabadság átvitele ez idáig is korlátozott volt hazánkban, az alapszabadság és az életkori pótszabadság egyharmadát lehet jelenleg átvinni a következő évre. Mindez még 7 nappal több átvihető szabadságot jelent a javaslatban szereplő szabályozáshoz képest. Ugyanis a tervezett szöveg szerint csak az életkori pótszabadság egyharmadának következő évben való kiadásáról állapodhat meg a munkavállaló és a munkáltató, és csak a folyó évi szabadság kapcsán teheti ezt meg.
