A Munka Törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.

Korlátozzák januártól az éjszakai munkavégzés lehetőségeit és emelik az érte járó bérpótlékot Szlovákiában, ahol az Európai Unió (EU) országai közül arányaiban a legtöbb alkalmazott végez ilyen munkát - jelentette a pozsonyi Pravda baloldali napilap a kormányprogram készülő kiegészítésére hivatkozva szerdán.

Mégsem nyújtja be a kormány a kereskedelmi törvény módosítását. Azt, ami gyakorlatilag visszahozná a vasárnapi boltzárat és kötelezővé tenné újabb alkalmazottak felvételét.

A kormány a tervezett, egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos legújabb intézkedéseket a szakmai szervezeteket bevonása nélkül készítette elő – olvasható az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében. Az OKSZ megítélése szerint ennek következményeként olyan intézkedéscsomagot készítettek elő, ami fékezi a kereskedelem egészének – így a kisvállalkozásoknak is – a további fejlődését, a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.

Megszavazta a Parlament a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását. A munkavállalók örülnek, a munkáltatóknak viszont egy újabb napot jelent, amikor munka nélkül fizetnek bért, illetve szükség esetén 100 százalékos bérpótlékot.

Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tisztában vannak általában azzal, hogy ha a munkavállaló a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyes speciális időtartamokban, illetve időszakokban végez munkát, akkor részére bérpótlék jár, amelyet főszabály szerint tételesen a munkavállaló alapbérét alapul véve kell elszámolni. Ugyanakkor sokan nem ismerik az Mt. azon szabályait, amelyek a bérpótlékok tételes elszámolása helyett egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé. Dr. Parázsó Helgát, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjét kérdeztük.

Hatályba lépett a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása. Átfogó változtatások helyett végül csak az uniós jogharmonizáció volt a cél. A módosítások egy pont kivételével a munkavállalóknak kedveznek. Az az egy viszont a hétvégi pótlék elvesztését jelenti egy csomó embernek.

Aki nem tudja kifizetni a 100 százalékos bérpótlékot az alkalmazottaknak vasárnapra, annak nem is éri meg kinyitni – mondja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki szerint muszáj máshogy osztozni a profiton a kereskedelemben, mint eddig. Szakszervezetekkel együtt ajánlást fogalmaztak meg, hátha akkor a kormány is hajlandó tárgyalni. Egyelőre ugyanis nem volt ilyen megkeresés.

A munkaidőkeret a munkaszervezés és munkaidő rugalmas beosztásának egyik gyakori eszköze. Azonban szabályait gyakran félreértelmezik, ami mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldalán hátrányos következményekkel járhat. Járnak-e a bérpótlékok munkaidőkeret esetén is? Megúszható-e így a túlóra fizetés?Kell-e a munkaidőkerethez a munkavállaló hozzájárulása?

A Munka törvénykönyvének jelenlegi módosítási javaslata alapján nem jár majd például vasárnapi bérpótlék azoknak, akik rendeltetésüknél fogva vasárnap is működő munkahelyeken dolgoznak, így ez érintheti, például az egyes közműveknél dolgozókat is.