Az Országgyűlés kedden a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét.
A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott. A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amelyek hétköznapra esnek, illetve eshetnek: január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23., november 1-je, december 25-e és 26-a.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint a Húsvét előtti péntek munkaszüneti nappá nyilvánítása az "értékek és érdekek találkozása", a munkáltatói szervezetek (a VOSZ és az MGYOSZ) viszont már a javaslat beterjesztésekor jelezték aggályaikat. Ez érthető is, hiszen az újabb munkaszüneti nap a munkáltatóknak azt jelenti, hogy újabb napra kell munkavégzés nélkül bért fizetniük, sőt, a munkaszüneti napon dolgozóknak 100 százalékos bérpótlék jár.
A törvényben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik. E csoportba tartoznak az egészségügyi dolgozók mellett például a biztonsági őrök, vagy a vendéglátásban dolgozók - írja az Adózóna.hu összegzése.
Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá húsvét- és a pünkösdvasárnap a munkaidő-beosztásra nem a vasárnapra, hanem a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkaszüneti napi munkavégzésért minden esetben száz százalékos bérpótlék jár a Munka törvénykönyve (Mt.) szerint, de még akkor is fizethet a munkáltató, ha nem is kell dolgoznia az alkalmazottaknak.
Órabéres munkavállalóknak – akár dolgoztak a munkaszüneti napon, akár nem – meg kell fizetni a távolléti díjat a munkaszüneti napra, akkor, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik (nagypéntek esetében ez mindig így van). Ennek oka, hogy a munkaidőkeret meghatározásánál a munkaszüneti napokat nem számítja a munkáltató, így a munkavállalót az adott hónapban kevesebb órában lehet foglalkoztatni. Vagyis az órabéres munkavállalónak „kiesik” egy munkanap, és csupán ezért részesülne az adott hónapban kevesebb munkabérben.