Kevesebb helyen, de több termékkel indulhatnak majd a trafikok a februári állapot szerint. Haladékot kaptak az online kasszák, útdíjügyben viszont marad a szigor és a lassú haladás. Az is kiderült, mennyit kapunk az EU-tól a következő ciklusban.
Meghallgatta a kormány a kéréseket – szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnak, és akár már májusban megkezdhetnék az árusítást a nemzeti dohányboltok egy február eleji módosítás szerint. Változtattak a koncessziós kiíráson is. Ez utóbbi azt eredményezte, hogy a dohány kiszorult a bevásárlóközpontokból, mivel a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szerint a bevásárlóközpontban elhelyezkedő üzlethelyiségre vonatkozó előírások kivitelezhetetlenek, nem életszerűek.
Módosult a földtörvény a hónap első napjától. Kiegészült a közös tulajdonban lévő föld használatának szabályaival is. A főszabály az, hogy a közös tulajdonban lévő földből a rá eső területet minden tulajdonostárs használhatja. Ha a tulajdoni hányaddal arányos, vagy akár attól eltérő a használat, mindenképpen a tulajdonostársak egyhangú döntése kell hozzá. A nem fellelhető tulajdonostársat úgy kell tekinteni, mintha hozzájárult volna a megállapodáshoz. A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy aki a tulajdoni hányadánál többet használ a földből, milyen ellenszolgáltatást nyújt a többieknek.
Történelmi mélyponton az alapkamat
25 bázisponttal vágta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az irányadó ráta ezzel 5,25 százalékra süllyedt. Akkor még ez igen kevésnek tűnt. A vágásra szűk többség szavazott – mondta el Simor András, akkor még jegybankelnökként, a döntést követően tartott tájékoztatón.
Ugyancsak február első napján lépett hatályba a földtörvény másik kiegészítése is. Ez előírja, hogy március 30-áig a magánszemély földhasználóknak a személyi számukat, míg a gazdálkodó szervezeteknek a statisztikai számukat kell regisztráltatniuk a földhivatalokban. A termőföldről szóló törvény 2013. február 1-jével kötelező adatszolgáltatást ír elő a földhasználati nyilvántartásba már bejegyzett földhasználók számára. A magánszemély földhasználónak a személyi azonosítóját és állampolgárságát, a földhasználó gazdálkodó szervezetnek pedig a statisztikai azonosítóját (törzsszám) kell bejelentenie az ingatlanügyi hatóságnak. E rendelkezés azonban kizárólag a 2012. december 31-éig földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználókra vonatkozik.
A pénztárgépek ügyében viszont végül haladékot adott a kormány, május 1-jéig. A határozat szerint az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépeket 2013. június 30-áig lehet használni, addig ezt az állami adóhatóság nem szankcionálná, ez a határidő az elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépeknél 2013. december 31-e. Megjelent az átálláshoz szükséges technikai paramétereket rögzítő rendelet, amely a gépek műszaki paraméterei mellett értelemszerűen minden egyéb kérdést részleteiben szabályozott.
A távollétidíj-számítással kapcsolatos kavarodás és számos egyeztetés eredményeként az NGM jelezte, új normaszöveget dolgoznak ki.
Megvan az uniós pénz
Kisebb az európai torta és kisebb a magyar szelet is, de ettől függetlenül – főként a korábban emlegetett csökkentésekkel összevetve – elfogadhatónak tűnik Magyarország számára az uniós büdzsé késhegyig menő viták után elfogadott végső verziója. Magyarország a hét év alatt minimum 35,5 milliárd euró támogatáshoz juthat az uniós büdzséből, a mezőgazdasági és a kohéziós politikai „pénzes boríték” legalábbis folyó áron együttesen ekkora összeget tartalmaz. A valóságban ennél nagyobb lesz a pénzügyi transzfer, hiszen más jogcímeken is juthat pénz az országnak, cégeinek és állampolgárainak, de ezekre pályázni kell, csak saccolni lehet az összeget.
A 35,5 milliárd eurós magyar borítékhoz tartozó kedvező fejlemények között található, hogy hazánk esetében a kohéziós támogatások felső határa 2,59 százalékra módosult (a korábban tervezett 2,35 százalékhoz képest ez körülbelül 700-720 millió euró pótlólagos forrást jelent), valamint a tárgyalásokon végül további 1,56 milliárd eurót kaptak a legszegényebb magyar régiók. Az egyezség szerint 23,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást tesznek elérhetővé az ország számára, ami körülbelül 2,5 milliárd euróval kevesebb a 2007–2013-as támogatási összeghez képest.
