hirdetés

Új munkahely a jogszabályváltozástól nem lesz

Noha elkészítésének egyik fő indoka volt, az új munka törvénykönyve (Mt.) nem járul hozzá érdemben új munkahelyek létrejöttéhez – derül ki a BDO Magyarországnak a legnagyobb 500 hazai nagyvállalat körében végzett Munkaügyi helyzetkép top500 című felméréséből.
hirdetés

Az új szabályozás hatására a megkérdezett vállalatok 56 százaléka dolgozta vagy dolgozza át már meglévő munkavállalóinak szerződéseit. A kollektív szerződéssel rendelkező cégek többsége megtartja a korábbi műszakpótlék-felosztást, és a cégek továbbra is előszeretettel alkalmaznak munkaidőkeretet. Ugyanakkor (elsősorban a nem kellően átlátható szabályozás miatt) egyelőre nem vezetik be az elszámolási időszak új intézményét a felmérés eredményei szerint.

Törvényváltozás
Az új Munka törvénykönyve teljes terjedelmében január 1. napján lépett hatályba. A fontosabb változásokat innen elérhető korábbi összeállításunkban foglaltuk össze.
A többség nem tervez létszámbővítést

A fontosabb munkaügyi változások hatásait a vállalati szféra szemszögéből vizsgáló, januárban végrehajtott felmérés szerint az új szabályozás különösebben nem járul hozzá új munkahelyek létrejöttéhez – mondta Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója.

A kutatásban részt vevők többsége egyértelműen nem tervezi az elkövetkező időszakban a létszám bővítését, ugyanakkor a létszámot bővítő 33 százaléknyi cégnek is csupán tizede nyilatkozott úgy, hogy ok okozati összefüggés van a létszám bővítése és az új munkajogi szabályozás között.

Arra a kérdésre, hogy a munkáltatók az új Mt. hatálybalépését megelőzően megkötött munkaszerződéseket átdolgozzák-e a változásokra tekintettel, a válaszadók 39 százaléka nyilatkozta azt, hogy ezt már meg is tette, további 14 százalék pedig a közeljövőben tervezi módosítani a szerződéseket.

A válaszadók 44 százaléka azonban nem nyúlt a munkaszerződésekhez és nem is tervezi azok módosítását. A módosítással elsősorban a kollektív szerződéssel rendelkező cégek élnek: 94 százalékuknál már lezajlott vagy éppen zajlik a szerződések aktualizálása.

Maradt a műszakpótlék-felosztás

Tavaly júliusban mind a többműszakos munkarend/munkáltatói tevékenység, mind az ehhez kapcsolódó műszakpótlékok szabályozása megváltozott, mint az ismeretes. A kollektív szerződéssel rendelkező válaszadók több mint fele azonban megtartotta a korábbi kollektív szerződés által szabályozott műszakpótlék-felosztást, a válaszadók további 10 százalékánál a felmérés készítésének időpontjában tárgyalás alatt volt a kérdéskör.

Az Mt.-ben meghatározott pótlékok bizonyos köre – így többek között a műszakpótlék is – alapbéresíthető, vagyis a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben megállapodhat olyan alapbérben, amely a műszakpótlékot is magába foglalja. A kutatásban részt vevő vezető munkáltatók 72 százaléka azonban úgy nyilatkozott, hogy a pótlékok meghatározott körét nem alapbéresítették és a jövőben sem terveznek ilyen jellegű módosítást. A válaszadók negyede ugyanakkor vagy már módosította, vagy a közeljövőben tervezi a munkaszerződésekben szereplő alapbért ilyen irányú módosítását.

Népszerű a munkaidőkeret

Az új Mt. szerint az egyenlőtlen munkaidő beosztás alapján történő foglalkoztatás a korábban is alkalmazott munkaidőkeret mellett már elszámolási időszak alkalmazásával is biztosítható. A munkaidőkeret továbbra is igen népszerű, a válaszadók 80 százaléka alkalmazza, elsősorban a rugalmas foglalkoztatás, illetve a rendkívüli munkavégzéshez kapcsolódó pótlékok optimalizálása érdekében.

Bár a válaszadók 71 százaléka hallott már az elszámolási időszak alkalmazásának új lehetőségéről, a szabályozást csupán 15 százaléknyian tartják teljesen érthetőnek, átláthatónak. A megkeresett munkáltatók többsége (57 százalék) szerint számos kérdés nem világos a szabályozás kapcsán, 21 százalékuk pedig kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezések egyáltalán nem érthetőek számukra. Vélelmezhetően ez lehet az oka annak, hogy jelenleg csak a válaszadók 11 százaléka alkalmazza az elszámolási időszakot, a többség nem alkalmazza és 36 százalék kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy amíg nem átláthatóak a szabályok addig nem is tervezik az alkalmazását.

Egy éven belül további változások várhatók

Az új Mt. megalkotásának céljai között a munkahelyteremtés konkrét igénye mellett az szerepelt, hogy a termelő nagyüzemi viszonyokat modellező szabályozás helyett egy, a jelenlegi viszonyokhoz sokkal jobban igazodó szabályozás kerüljön kialakításra. Ezt a célt a felmérésben részt vevők 11 százaléka látja teljes mértékben megvalósítottaknak.

A válaszadók 80 százaléka szerint a modern munkajogi elvárásokhoz csak részben igazodik az új Mt., számos területen további szabályozás volna indokolt. Nem csoda tehát, hogy a résztvevők 68 százaléka szerint a munka törvénykönyve kapcsán egy éven belül további változások várhatók. A legnagyobb valószínűséggel változó szabályozási kérdések között a megkérdezettek elsősorban a távolléti díjat, az elszámolási időszakot és a szabadságot jelezték.

hirdetés

Véleményvezér

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Erősödik a nemzeti valuta és nő a tanárok fizetése a közelben

Úgy néz ki a csehek pont fordítva csinálnak mindent, mint mi, pedig a szankciós politika őket ugyanúgy érinti, mint minket.
Megfenyegették Hadházy Ákost

Megfenyegették Hadházy Ákost

A falusi szálláshely pályázatból kastélyt építő fideszes polgármester megfenyegette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hogyan soroznak az ukránok?

Hogyan soroznak az ukránok?

A rém és álhírek minden háborúnak természetes velejárói. Ezek között kiigazodni viszont fontos egy végzetes konfliktus idején.
Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Korrupció elleni front indult Ukrajnában

Szomorú, de a nagy számok azt mutaják, hogy a korrupció nyugatról keletre tartva csak egyre nő. Hogyan lehetne megállítani?
Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Mi történne ha holnap megszűnnének az ársapkák itthon? Pontos számítás

Nagy vitatéma, hogy hasznosak-e az ársapkák, vagy nem. A benzin esetében nagy volt a bukta, de kérdés, mi lenne az élelmiszerek esetében.
Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Imádja a közpénzből vett luxust a fideszes polgármester

Pétervására város fideszes polgármestere nemcsak kastélyt épített uniós pénz felhasználásával magának.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo