Érdemes odafigyelni a szabályozásra! – Kép: SXC

Az EHO százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség. EHO-fizetés terheli a kifizetőt, a munkáltatót az általa belföldi magánszemélynek juttatott meghatározott jövedelmek után, illetve a belföldi magánszemélyt is a személyi jövedelemadó-törvényben meghatározott jövedelmek után – írta Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

A kifizetőt terhelő EHO

A kifizetőt 27 százalékos EHO-fizetési kötelezettség terheli az adóévben juttatott, a személyi jövedelemadó-törvényben meghatározott alábbi jövedelmek után: Az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, azon jövedelmek után, amelyek esetében a Tbj. szerinti járulékot nem kell fizetni, illetve nem képezik a szociális hozzájárulási adó alapját (jellemzően ide tartozik az „egyéb jövedelmek” kategória, amelybe azokat a jövedelmeket kell besorolni, amelyek adókötelezettségére vonatkozóan az Szja. egyéb rendelkezést nem tartalmaz).

A külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja. tv. 70.§) adóalapként meghatározott összege (a jövedelem 1,19-szerese), valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem (Szja. tv.  72. §) adóalapként meghatározott összege után (a jövedelem 1,19-szerese). Fenti jövedelmek után az EHO-t akkor is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik.

A kifizetőt 14 százalék EHO terheli a béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott összege után (a jövedelem 1,19-szerese). Megjegyzendő azonban, hogy az adóévben juttatott 500 ezer forintot meghaladó béren kívüli juttatás már egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után már 27 százalékos EHO-fizetési kötelezettség merül fel. Azonban mivel e juttatás után a 14 százalékos adó már megfizetésre került, így utólag (az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként) már csak a két EHO-mérték közötti különbözetet, vagyis 13 százalékot kell megfizetni.

Az augusztus 1-jétől hatályos új rendelkezések alapján a kifizetőt 6 százalékos EHO-fizetési kötelezettség terheli a kamatjövedelem adóalapként meghatározott összege után, ha az adó megfizetésére is a kifizető kötelezett. Amennyiben a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonására nincs lehetőség, akkor az adó és az EHO alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,19-szerese.

Megjegyezzük, hogy a 6 százalékos EHO-fizetési kötelezettséget csak a 2013. augusztus 1-jén és az azt követően megszerzett kamatjövedelmekre kell alkalmazni. Amennyiben tehát a kamatjövedelem juttatását megelőző időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődött, ellenben a kamatjövedelem megszerzése ezen nap utánra esik, akkor az EHO-fizetési kötelezettség csak az augusztus 1-jével kezdődő időszakot terheli.