Miután a kormány kénytelen volt eltörölni a vasárnapi boltzárat, és visszaállították a kiskereskedelemben a tavaly március 15-ét megelőző állapotot, így a kereskedelmi dolgozóknak járó 100 százalékos bérpótlék (amely öt vasárnapra járt egy évben, amikor kivételesen kinyithattak az üzletek) lehetősége is megszűnt. A kiskereskedelemben négy hónapba telt, de a boltok mára kiheverték az egy évig tartó kormányzati agyrémet. Bár a forgalom visszaállt a korábbi szintre, az egyik legnagyobb vitát továbbra is a vasárnapi pótlék kérdése, illetve a plusz pihenőnapok ügye jelenti.

Több érdekvédelmi szervezet is emiatt kifogásolta a döntést: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) éppen csak kényszermunkának nem nevezte a vasárnapi munkavégzést. Szeptemberben a kormány újragondolja a vasárnapi munkavégzés kérdéskörét!

A vasárnapi pótlék azonban nem jár minden munkavállalónak automatikusan a vasárnapi munkavégzésért, a Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) szabályozza, hogy mely esetekben köteles a munkáltató megfizetni a munkavállaló részére a munkabéren felül az 50%-os mértékű pótlékot. Annak eldöntéséhez, hogy jogosult-e a munkavállaló vasárnapi pótlékra, elengedhetetlen tudni, hogy mely esetekben rendelhető el rendes munkaidő vasárnapra, ezt pedig az Munka törvénykönyve tartalmazza - hívta fel a figyelmet hírlevelében a BDO Magyarország, amelynek segítségével összefoglaltuk, milyen szabályozás vonatkozik most a vasárnapi bérpótlékra, magyarán kinek jár, és kinek nem.

Kép: Pixabay

Vasárnapra rendes munkaidő

•     a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
•     az idényjellegű,
•     a megszakítás nélküli,
•     a több műszakos tevékenység keretében,
•     a készenléti jellegű munkakörben,
•     a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
•     társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
•     külföldön történő munkavégzés során, valamint
•     a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

A törvény alapján a munkáltató csak akkor köteles megfizetni a munkavállaló részére a vasárnapi pótlékot, ha az Mt. 101 § (1) bekezdésben felsorolt esetek közül vasárnapra rendes munkaidő kizárólag

• több műszakos tevékenység keretében,
• készenléti jellegű munkakörben, vagy
• a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján került beosztásra.

Amennyiben a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelése egyéb okból is történhet - akár a fenti három eset mellett is -, akkor a munkavállalót vasárnapi pótlék a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem illeti meg. Nem jár vasárnapi pótlék például abban az esetben, ha a munkavállaló több műszakos tevékenység keretében dolgozik (pl. benzinkutas), viszont a munkáltatója rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül (pl. benzinkút), hiszen ebben az esetben a vasárnapi munkavégzésre nem kivételként kerül sor. Főszabály szerint tehát vasárnapi pótlékra azok a munkavállalók jogosultak, akiknek a vasárnapi munkavégzés kivételes esetnek számít, nem pedig a munkakörük sajátosságából fakad. Nem jogosult vasárnapi pótlékra az a munkavállaló sem, aki valamilyen objektív, külső körülmény miatt dolgozik vasárnap (pl. rendőrök, tűzoltók, kórházi dolgozók stb.).

A fentieken kívül rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén is vasárnapi pótlék illeti meg a munkavállalót két esetben. Az első eset, ha a munkavállalót vasárnap rendes munkaidőben is megilletné a vasárnapi pótlék, azaz ha vasárnapra rendes munkaidő kizárólag a fentebb felsorolt három eset alapján osztható be.  A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés a rendes munkaidőben történő munkavégzést időtartamban meghaladó plusz munkavégzés. Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló ledolgozott hétfőtől péntekig 40 órát, de 8 órára beosztják őt vasárnapra kizárólag abból az okból kifolyólag, hogy készenléti jellegű munkakörben dolgozik, megilleti őt a vasárnap rendkívüli munkaidőben ledolgozott 8 órára a vasárnapi pótlék.

A vasárnap rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor is jogosult a munkavállaló a vasárnapi pótlékra, ha rendes munkaidőben történő munkavégzésre vasárnap egyáltalán nem osztható be, mert az Mt. 101 § (1) bekezdésben felsorolt feltételek egyikének sem felel meg. Ilyen eset lehet például, ha a havi zárások miatt beosztanak egy könyvelőt vasárnapi munkavégzésre. A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót az 50%-os vasárnapi bérpótlék a rendkívüli munkavégzésre járó 100%-os bérpótlékon felül illeti meg.

Természetesen a munkáltató a munkavállaló számára pozitív irányba eltérhet a fenti szabályoktól, kollektív szerződés vagy a felek közös megállapodása alapján a vasárnapi pótlékot a fenti eseteken kívül más esetekben is kifizetheti a munkavállalók részére, azonban erre nem köteles.