A 2016. májusában megjelent T/10536 számú törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvében (Mt.) is tartalmaz módosításokat. A legfontosabbakat gyűjtöttük össze Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési szakértőjének legfrissebb blogbejegyzése alapján.
Visszamondható felmondás
A korábbi tervezetből megmaradt módosítás szerint a még „nem publikus” várandós, vagy a reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállalók felmondása esetén azzal egészülne ki a Munka Törvénykönyve, hogy amennyiben erről a – felmondási védelmet biztosító – tényről a munkavállaló csak a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor a munkáltató a felmondást a felmondás közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatja. Ez esetben a munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek minősül majd.
Kiegészíthető a pihenőidő
A napi pihenőidő kapcsán új rendelkezés lehet, hogy azon esetekben, amikor a napi pihenőidő csak 8 vagy 7 óra lenne, ennek alkalmazása esetén a következő napi pihenőidőt úgy kell meghatározni, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidő együttes tartama legalább az egybefüggő huszonkét óra időtartamot elérje. Ez a helyzet állhat elő például a megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, illetve a nyári időszámítás kezdetén az óraátállítás miatt.
A hatályos Mt. szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt a felmondási védelem csak az anyát illeti meg. A tervezet e tekintetben megszüntetné a különbségtételt az anya és az apa között, és amennyiben a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot az apa is igénybe veszi, a védelmet számára is biztosítaná.
Pihenőidő készenléti jellegű munkakörben
Készenléti jellegű munkakörben nem lenne többé lehetőség a rövidített, 8 óra időtartamú pihenőidő alkalmazására, a munkáltató köteles lenne az általános 11 órás pihenőidőt biztosítani a munka befejezése és a másnapi munkakezdés között.
Vezető állású munkavállalók fizetés nélküli szabadsága
A vezető állású munkavállalók esetében fő szabályként gyakorlatilag az Mt. minden rendelkezésétől el lehet térni, néhány olyan tételesen felsorolt esetet kivéve, mint például a vezetők felmondási védelme terhesség alatt, vagy az éjszakai munka tilalma kisgyermekeseknél. A kogens szabályok körét a tervezet most azzal bővítené, hogy a gyermeke gondozása céljából a vezető is jogosult lenne fizetés nélküli szabadságra, gyermeke harmadik életéve betöltéséig.
Posting / külföldi kiküldetés
A tervezet által átvenni kívánt uniós szabályok célja, hogy a munkavállalók számára védelmet nyújtsanak a tisztességtelen piaci magatartások ellen. Ennek érdekében a szabályozás – a munkaügyi iratok, nyilvántartások munkavégzési helyen való 3 éves őrzési kötelezettségének előírásával – igyekszik ellenőrizhetővé tenni, hogy a kiküldő munkáltató betartja-e a fogadó állam (munka- és pihenőidőre, bérezésre, stb.) vonatkozó szabályait. A előírások be nem tartása esetén a tervezett módosítás egyetemleges felelősséget teremtene a kiküldő és a fogadó (külföldi) munkáltató között, hogy a munkáltatók „egymásra mutogatása” ne okozzon időhúzást vagy ne jelentsen kibúvót a felelősség alól. Gyakorlati segítséget jelenthet a kiküldött munkavállalók számára, hogy a tervezet kötelezővé tenné egy olyan kapcsolattartó kijelölését, aki a fogadó államban ésszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre áll, amennyiben a munkavállalónak jogvédelme érdekében erre szüksége van.
