A szabályokat a munka törvénykönyvében és az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben találhatjuk. Szülés esetén az anya egybefüggő 24 hét (168 nap) szülési szabadságra jogosult. (A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.) A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
Az új Munka Törvénykönyvéről részletesebben itt olvashat!
Tehát főszabály szerint a szülés várható időpontja előtt kell kiadnia lehetőleg négy héttel a munkáltatónak a szülési szabadságot. Ahhoz, hogy a szülési szabadság ettől eltérő időpontban, például a gyermek születésének napjától vagy ezt követően kezdődjön, a felek megállapodására van szükség. A gyakorlatban általában ennek pont a fordítottja szerint járnak el a munkáltatók, mert a szülési szabadságot akkor adják ki a szülés várható időpontja előtti négy héttel kezdődően, ha az anya azt külön kéri, s azt veszik általánosnak, hogy a szülési szabadság a szülés napján kezdődik. Ennek nincs különösebb jelentősége, ha a felek szándéka egyébként is erre irányul – mutat rá együttműködő partnerünk, az UCMS Group Magyarország legfrissebb blogbejegyzése.
Van eltérés
A főszabálytól eltérően a szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló törvény alapján a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, amennyiben a jogosult a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt és
- a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napja – amennyiben a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül igényli a kismama az ellátást – az a nap, amely naptól a terhességi-gyermekágyi segélyt kérelmezik, de legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28. nap, de legkésőbb a szülés napja.
Ha a szülés napjától igénylik az ellátást, akkor a szülés napja lesz a jogosultság kezdő napja. Ha a kismama a szülést követő időponttól szeretné kérni a terhességi-gyermekágyi segélyt, ebben az esetben a jogosultság első napja a szülés napja lesz, függetlenül attól, hogy milyen későbbi dátumot jelölt meg az igénylés során.
A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Ettől eltérően a koraszülött babák esetében a munka törvénykönyve előírásait figyelembe véve a gyermek egy éves koráig lehet igénybe venni.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
