Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint két év alatt összességében 80 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a munkanélküliségi ráta stagnál, versenyszféra legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál pedig csökkent a foglalkoztatottak száma. A KSH májusi adatai szerint a versenyszféra legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 804 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, mely 24,7 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január-márciusban. A költségvetési szférában 716 ezren dolgoztak (4,5 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 52 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első három hónapjában több mint négyszeresére nőtt (átlagosan 40,8 ezer fő volt). A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 103 ezer fő állt alkalmazásban, 2,8 ezer fővel több, mint egy éve. Összességében a nemzetgazdaságban - az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - alkalmazásban állók száma 17,3 ezerrel csökkent. A foglalkoztatási hajlandóság a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlott, s erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme a GKI-Erste konjunktúra-indexének májusi értékei szerint. Az index értéke 2008 ősze, a világgazdasági válság magyarországi megjelenése óta nem zuhant egyetlen hónap alatt ekkorát.
Buda Szabolcs, a Monster ügyvezetője elemzi az álláspiacot (videó)
Az álláshirdetések száma is visszaesett, 7 százalékkal van kevesebb az egy évvel korábbinál egy felmérés szerint. Nem mindenhol van azonban ez így, Németországban - az EU-ban vezetőként - ezen mutató 19 százalékos bővülést mutat. Leginkább ácsokat, festőket, karbantartókat keresnek, de az építészet és a környezetgazdaság is előkelő helyen szerepel. Ennek ellenére a várakozásokkal szemben nem rohamozta meg a magyar munkaerő a német és osztrák munkaerőpiacot a rájuk vonatkozó munkavállalási korlátozások feloldása után sem. Összesen alig 80 ezer munkavállaló érkezett Németországba és 27000 Ausztriába az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokból.
Magyarországon bár a vállalatok többsége egyáltalán nem kalkulál létszámbővítéssel a közeljövőben, jól képzett szakemberekre azért szükség lenne, elsősorban IT és pénzügyi területen. Egy másik felmérés szerint is probléma a cégek számára a szakemberhiány, a legnehezebben betölthető munkakörök Magyarországon a szakmunkási, a gépkezelői, a mérnöki, és az értékesítői állások. A cégek nehezen találnak ezenkívül vendéglátóipari személyzetet, sofőröket, könyvelőket, pénzügyi munkatársakat, informatikusokat, adminisztratív, irodai és személyi asszisztenseket, illetve csoportvezetőket.
Bár egyelőre nem látszanak a magyar munkavállalók tömegesen megjelenni a külföldi piacokon, az elvándorlás hatalmas problémát jelent. A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a magyarok körében a külföldre vándorlást tervezők aránya: mára minden ötödik magyar felnőtt tervezi, hogy rövid vagy hosszú távon külföldön vállal munkát, vagy végleg kivándorol - a Tárki kutatása szerint. Ennél is komolyabb gond, hogy a 30 év alatti fiatalok körében ez az arány 48%.
