Erről szavaztak éjjel a parlamentben

Plenáris ülés, 2011. november 29., kedd
Fotó: MTI

A munka törvénykönyvének hajnali negyed háromkor megkezdett részletes vitájában a beérkezett mintegy 700 módosító indítványt az ülésteremben mindvégig többségben lévő MSZP-frakció - 26 képviselőből 8 volt jelen a kormánypárt részéről - indítványára nem egy vitaszakaszban tárgyalta meg a Ház. Az ülést levezető Ujhelyi István a mintegy száz szakaszból egyet tudott lezárni az első öt órában. A szocialista képviselők közül többen méltatlannak nevezték, hogy a parlament a hajnali órákban, a televíziós közvetítési időn kívül kénytelen tárgyalni ezt a szerintük rendkívül fontos törvényjavaslatot. Az ellenzéki szavazattöbbség nyomán összesen mintegy száz szakaszban megnyitott részletes vita elhúzódása kapcsán az MSZP jelezte: nyílt obstrukciót folytatnak. (A jövő évi költségvetésről is hosszú órákon keresztül vitatkoztak a képviselők.)

A keddi ülésnap az előzetes tervek szerint reggel nyolc órakor kezdődött volna napirend előtti felszólalásokkal, ezt követi program szerint a nemzetgazdasági miniszter jövő évi zárszámadáshoz fűzött zárszava, majd a 2012-es büdzsé fő számainak elfogadása. Kedd reggel 9-kor az elnöklő Lezsák Sándor a Fidesz kezdeményezésére összehívta a házbizottság soron kívüli ülését a kormánypárt frakcióvezetője, Lázár János kérésére. A házbizottság soron kívüli ülésén arra tettek javaslatot, hogy a parlament péntek délután folytassa a munka törvénykönyve részletes vitáját, ezt azonban az ellenzéki frakciók elvetették - közölte a Fidesz frakcióvezetője a testület tanácskozása után újságírókkal. Miután a Fidesz-frakció házszabálytól eltérésre vonatkozó javaslata nem kapta meg a szükséges négyötödös támogatást, Lázár János azt kezdeményezte, hogy tárgyalják összevontan a mintegy 100 szakaszban megnyitott - körülbelül 700 módosító indítványról folyó - vitát. Ezt a Ház többsége elfogadta. Az eredeti keddi napirendhez képest így csúszik a szavazás a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról, amelyet ráadásul még napirend előtti felszólalások is megelőznének.

Átalakul a bírósági igazgatás és az ügyészség

Januártól elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akinek a tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi, igazgatási feladatot azonban nem végez. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból fog állni. A Kúria elnöke – akit az OBH-elnökhöz hasonlóan még idén megválaszthat a Ház – igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. Baka Andrást, az LB elnökét egy elfogadott módosító indítvány alapján pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni. A bírósági rendszer négyszintű marad: a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és – 2013. január 1-jétől – járásbíróságok helyezkednek el.

A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria – a mai Legfelsőbb Bíróság utódjának – ülésén, és kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy az ügyészség mely bíróságon emel vádat – rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyott jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is. Az új szabályozás lényeges eleme, hogy megszűnnek és 2012. január 1-jével az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek, a katonai ügyészek pedig – e jogállásukat megtartva – a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek. A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész – a közjogi méltóságokhoz hasonlóan – hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult.

Hétfőn a késő éjjel befejeződött határozathozatal során a képviselők több jogszabályt is elfogadtak. Így a fideszes Gulyás Gergely kezdeményezte alkotmánymódosítást - az LMP kezdeményezésére név szerinti szavazással 259 igen szavazattal, 111 nem ellenében -, amely szerint a parlament még idén megválasztja a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökét. Ezzel kapcsolatban Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón közölte, hogy a parlament várhatóan három héten belül választja meg a Kúria, valamint az újonnan létrejövő Országos Bírósági Hivatal elnökét, akiknek személyére Schmitt Pál köztársasági elnök tesz javaslatot.

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslat rögzíti, hogy Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, aki egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is, 2012. január 1-jével, az alaptörvény hatálybalépésével megszűnik a megbízatása.

Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot - amelyről az MSZP-frakció név szerinti voksolást kért - a kormánypártok képviselői megszavazták, míg az ellenzék nemet mondott arra. A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek. Így a jelenleg folyósított korhatár előtti nyugdíjak megszűnnek - kivétel ez alól a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye -, ezeket nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval csökkentett összegű ellátást kaphatnak, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szeniorállományába.

Mezőgazdasági termelők kockázatközössége és plázastop

Az országgyűlés hétfőn létrehozta a mezőgazdasági termelők kockázatközösségét, amely egységes kárfelelősségi rendszert határoz meg a gazdák számára. A Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslatot a képviselők 296 igen szavazattal, 37 nem ellenében fogadták el.

A új kockázatkezelési rendszer két pilléren nyugszik: a kibővített kárenyhítési rendszeren és egy díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukción. Utóbbi azoknak a termelőknek áll a rendelkezésére, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.

Kérdés az új termékdíjtörvényről

Hétfőn az első azonnali kérdésben Szabó Imre szocialista képviselő azt kérdezte a kormánytól, hogy miért kell az új termékdíjtörvény, ami 12 milliárdos emelést jelent, és ami 500 százalékkal emelik a rádiótelefonok utáni díjat. Az ellenzéki politikus szerint nyilvánvaló, hogy a gyártók és kereskedők a fogyasztókra fogják átterhelni a díjemeléseket, miközben ez egyáltalán nem szolgál környezetvédelmi célokat, hanem pusztán pénzbeszedés. Cséfalvay Zoltán államtitkár válasza szerint Magyarország az uniós irányelveknek megfelelően készítette és módosítja a termékdíjról szóló törvényt, amelynek célja a hulladékgazdálkodási kiadások és bevételek felmérése, és a két tétel egyensúlyba helyezése.

A képviselők - a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítások között - elfogadták a plázastop január elsejei bevezetéséről szóló javaslatot, amely január 1-jétől megtiltja a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését. Ez alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg. A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben. A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat 258 igen szavazattal, 108 nem ellenében fogadta el a parlament.

Több pénzt kapnak a parlamenti frakciók

A parlament a jövő évi költségvetést megalapozó törvények elfogadásával arról is döntött, hogy az ez évinél több pénzből gazdálkodhatnak jövőre az országgyűlési képviselőcsoportok. A frakciók a működésükkel járó kiadásokra továbbra is havonta 5,8 millió forintot kapnak, ez huszonöt képviselő alapdíjával egyenlő. A kormánypártok ezen felül eddig képviselőnként az alapdíj 55, az ellenzéki pártok pedig 85 százalékának megfelelő összeget vehettek igénybe. Ez emelkedik most 60, illetve 90 százalékra. A független képviselők munkájuk segítéséhez az alapdíj összege helyett annak 105 százalékát kapják ezután.

Rétvári Bence államtitkár:
nagyon jó helyen van hétfő éjszaka a munka törvénykönyve vitája

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a házbizottság kedd reggeli ülése után úgy fogalmazott: politikai cirkuszt akar a Jobbik és az MSZP is, s nem a munkavállalók érdekei foglalkoztatja őket, hanem a politikai balhé. Arra, hogy várhatóan meddig folytatódik a részletes vita, azt válaszolta: meg fogjuk látni, mi történik az ülésteremben.

Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója a tanácskozást követően méltánytalannak és vállalhatatlannak nevezte, hogy a munka törvénykönyvéhez érkezett több száz módosító indítványt hétfőről keddre virradó éjszaka akarta a kormányoldal megtárgyalni. Azonban - mint fogalmazott - a „hatalmi gőgnek” szembesülnie kellett azzal, hogy nem tudja keresztül vinni a lezárt, elfogadott napirendjét. Közölte: az MSZP semmi mást nem akar, mint hogy az ellenzéki módosító indítványokat érdemben megvitathassa a Ház. A politikus szerint világossá vált, hogy a Fidesz nem akar ebben a vitában részt venni. Arra, hogy meddig fog tartani az új munka törvénykönyvének részletes vitája, úgy reagált: addig, amíg a módosító indítványokról az ellenzék nem tudja kifejteni az álláspontját.

Mile Lajos, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint követhetetlen a parlamenti ütemezés. Kifogásolta továbbá, hogy olyan időpontban folyt a részletes vita, amikor nem volt mód arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt formálódjanak a vélemények, pedig olyan súlyú jogszabályról van szó, amelynek tagolt, értelmes, a nyilvánosság számára hozzáférhető vitáját meg kell oldani.

Farkas Gergely, a Jobbik frakcióigazgatója emlékeztetett: már múlt csütörtökön kezdeményezték, hogy ne hétfőn, utolsó napirendi pontként legyen a munka törvénykönyve részletes vitája, mert már akkor látható volt, hogy hosszadalmas vita várható. Rétvári Bence államtitkár azonban akkor azt mondta – idézte szavait –, hogy nagyon jó helyen van hétfő éjszaka ez a vita. Farkas Gergely hozzátette: akkor tudják támogatni a vita elhalasztását, ha a Ház biztosítani tudja, hogy az tévéidőben folytatódjon. A péntek délutánt azért nem támogatják, mert lehet, hogy akkor is éjszaka, a nyilvánosság kizárásával vitáznának.