Pataki Károly munkaerőpiaci szakember szerint az elmúlt időszakban a munkanélküliség alakulása szempontjából "Európa kibillent a balanszból"; Észak-Európában 3-5 százalékos az állástalanok aránya, míg Dél-Európában 20-25 százalékos, a fiatalok körében a munkanélküliség pedig van ahol az 50 százalékot is eléri. Eközben súlyos munkaerőhiány is van Európa egyes részein - mutatott rá. Németországban mérnökállások százezrei betöltetlenek, a német egészségügyben pedig órákon belül el lehet helyezkedni - mondta. Hozzátette, hogy a munkanélküliség Kelet-Európában is emelkedik, és a Nyugaton tapasztalható munkaerő-hiányból Kelet-Európa - kellő mobilitással - akár profitálhatna is. Pataki Károly elmondta, hogy jelenleg az európai munkaerőpiacon 2-3 százalékra tehető a kölcsönzött munkaerő aránya, de véleménye szerint a bruttó hazai termék 15-25 százalékát is megtermelik egyes országokban.

A magyar munkaerő a legkevésbé mobilis a régióban - Kép: SXC

"A munkaerő rugalmatlansága a termelékenység csökkenéséhez, végső soron a befektetések csökkenéséhez, akár a tőke meneküléséhez is vezethet. Ha egy ország törvényei csak kevés számú foglalkoztatási formát ismernek el, és nehéz elbocsátani a munkaerőt, egy vállalatnak többletköltséget jelent az is, ha alacsony létszámmal dolgozik, és az is, ha kisebb kereslet mellett is foglalkoztatni kénytelen a korábbi teljes létszámot" - emelte ki a szakértő.

Rugalmasság irányába nyit az új Mt.

Ilyen környezetben a vállatok gazdálkodásának hatékonysága és versenyképességük is csökken, ezért befektetéseiket visszafogják, akár el is hagyhatják az adott országot - érvelt a munkaerőpiaci szakember. Jelezte: a nyugati országok a válságban ezt hamar felismerték, és gyorsan igyekeztek rugalmassá tenni munkajogi szabályozásaikat. Pataki Károly szerint a magyar szabályozás, a nyáron hatályba lépett új Munka törvénykönyve is a rugalmasság irányába nyit.

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatok számára is elemi érdek a foglalkoztatás rugalmassága és a minél nagyobb fokú mobilitás - derült ki Pataki Károly elmondásából. A Trenkwalder vezetőségi tagja elmondta, hogy az általuk foglalkoztatott és "bérbe adott" több tízezer munkavállaló 60 százaléka 25 év alatti, 70 százaléka pedig nem talált munkát, mielőtt a céghez került volna. Évente átlagosan pedig nagyjából 30 százalék kerül át tőlük véglegesen ahhoz a partnerhez, akinek kölcsönadták.

A szakember elmondta, hogy a kelet-európai térségben Lengyelországban a legnagyobb a mobilitás, Magyarországon viszont a legalacsonyabb, még országon belül is. Pataki Károly hangsúlyozta: azzal, hogy a képzett és mobil munkaerőt egy munkaerő-kölcsönző máshol helyezi el, új munkahelyek nem jönnek létre ugyan, de időt nyerhet a kormányzat ahhoz, hogy a válságkezelés, a strukturális reformok révén javuljon a gazdasági környezet, és újonnan létrejövő, esetleg kedvezőbb munkahelyekre térjen vissza a dolgozó. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarországon is stratégiai gondolkodásra, koncepcióra van szükség, és a válságkezelő döntéseknek is a stratégiai célt kellene szolgálniuk.

Változnak a kölcsönzési szabályok

A 2012. évi I. törvény jobb struktúrában foglalja össze a foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalókat – ezzel mindhárom megkérdezett szakember egyetért, hatásait tekintve azonban megoszlanak a vélemények a július 1-jétől hatályba lépő törvényről. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége szakmai támogatásával rendezett kölcsönzési konferenciát követően Látrányi Bea, a Job and Career vezetője a HR Portálnak elmondta, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek, mint munkáltatók jogbiztonsága erősödik, sokkal gyakorlatiasabb, élethez igazodó az új Mt., mint a régi volt. (A magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején.)