Az IPOSZ sajtószolgálata közölte, hogy az érdekképviselet a családi, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szóló összefoglalót készített az új jogszabályról. A honlapjukon közzétett, Az új Munka törvénykönyve rendelkezéseinek áttekintése munkaadói szempontból című összefoglalóban felsorolják a szektort érintő új jogokat és kötelezettségeket.
Az összeállításból megtudható, hogy mire érdemes odafigyelni a munkaügyi viták, az ellenőrzések során esetleg fellépő kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében. A teljesség igénye nélkül felsorolja a legfontosabb változásokat a korábbi szabályozáshoz képest, illetve felhívja a figyelmet a Jogpont+ ingyenes jogsegély szolgálatra.
A Munka Törvénykönyvvének változásaival kapcsolatban további részleteket itt olvashat!
Munkavállaló legyen a talpán, aki kiigazodik a munka törvénykönyvén
Az elmúlt fél évben a cégek egymásnak adták a kilincset a különböző konferenciákon, ahol a szakértők ismertették az új munka törvénykönyvének szabályait. A szakértők számos kérdésre csak annyit tudtak válaszolni: „majd az átmeneti rendelkezések talán megadják a kérdésre a választ". Az átmeneti rendelkezéseket a parlament elfogadta, ám a nyitott kérdések száma nem csökkent - állítja a BDO.
„Zavaros az átmenet, és a törvény extrém mennyiségű utaló szabályt tartalmaz - hangsúlyozta Máriás Attila, a BDO munkaügyi szaktanácsadója. - A törvények közül a munka törvénykönyve egyike azoknak a jogszabályoknak, amelyeket nem elsősorban a jogászok alkalmaznak. Az új Mt.-ben azonban kifejezetten nehéz egy átlagos munkavállalónak eligazodnia, ez pedig sértheti a jogbiztonság követelményét."
Általánosságban elmondható, hogy az új munkajogi előírások a polgári jogi szabályozás logikájához közelítve a korábbinál nagyobb teret adnak a felek által folytatott tárgyalásoknak, illetve a munkavállaló kártérítési felelősségének meghatározása is több szempontból a polgári jogi kárfelelősségi szabályokhoz közelít. Számos, a jelenlegi törvény alkalmazása során felmerülő hiányosság rendezésével egyidejűleg az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésére vonatkozóan is új szabályokat vezet be. További részletek itt olvashatók!
További probléma, hogy a rengeteg módosítás korántsem adott választ minden nyitott kérdésre: bizonyos passzusok értelmezése kapcsán nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatói oldal tapasztalt HR-esei is gondban vannak. Ezek közül is kiemelendő az elszámolási időszakhoz kapcsolódó új szabályozás, melynek kapcsán érdemes lesz megfigyelni, hogy hányan fognak élni az elszámolási időszak intézményével az elkövetkező időszakban. Várhatóan nagyon kevesen, aminek a fő oka a hiányos, néhol inkább „misztikus" szabályozás.
A kkv-k sem ujjonganak
Évtizedek óta szakmai konszenzus van abban, hogy stabil hazai kkv szektor nélkül nem lehet olyan gazdaságot építeni, amely képes a nemzetközi környezet nehézségeitől némileg függetlenül fejlődni. Ebből a szempont kulcskérdés a gazdaságpolitikában, hogy mennyire tudja az állam támogatni működésüket, könnyíteni adminisztratív helyzetükön - áll a Policy Agenda korábban a Piac & Profit által közölt elemzésében.
Az Európai Unió által alkalmazott besorolási rendszer szerint kis-és középvállalkozásnak azok a 10 és 250 fő foglalkoztató cégek minősülnek, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy a mérleg főösszeg a 43 millió eurót. A definíció szerint Magyarországon tehát a kis- és középvállalkozási kör mintegy 31 ezer céget jelent jelenleg, amely a magyar foglalkoztatotti létszámnak 36,1 százalékának ad munkát és a magyar GDP 36,5 százalékát állítja elő.
Ezen arányokat figyelembe véve nemzetgazdaságunknak tehát kulcskérdést jelent, hogy a kkv szektor számára a foglalkoztatási szabályok milyen mozgásteret biztosítanak. Ebben a tekintetben a leglényegesebb jogszabály a Munka Törvénykönyve lehet, amely kapcsán az új szabályok (az 1992-ben elfogadott és azóta többször módosított törvényt tavaly év végén teljesen átírta az Országgyűlés) most júliustól léptek hatályba.
