A munkavállalók bércsökkenést éreznek
Azok körében, akik jelenleg is teljes, vagy részmunkaidőben dolgoznak 76,5 százalékuk arról számolt be, hogy egyelőre nem érzékelt változást a munka törvénykönyve (Mt.) hatályba lépését követően. Ugyanakkor 13 százalékuk (ez kb. 400 ezer munkavállaló) azt mondta, hogy már vagy módosították ennek kapcsán munkaszerződését, vagy már jelezte ez irányú szándékát a munkáltatója. 6 százalékuk azt mondta, hogy munkahelyén felmondták a korábbi kollektív szerződést, ezen munkavállalók felénél már meg is kötötték az új megállapodást. Többen egyébként már most felülvizsgálnák a jogszabályt.
A válaszadók 4 százaléka azt mondta, hogy annak ellenére csökkent az új Mt. hatására a fizetése, hogy új munkaszerződést kötöttek volna vele. Ez feltehetőleg a pótlékrendszer átalakítása miatt történhetett meg.
Ennél rosszabb a megítélése az Mt.-nek akkor, ha azt kérdezik, hogy ismerősi, baráti körben mit tapasztalt az új törvény bérekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy inkább csökkentek a bérek, míg 39 százalék szerint nem változtak. Csupán 6 százalék volt, akik bérnövekedést tapasztalt.
Ez azt mutatja, hogy a konfliktusokkal terhelt jogalkotási időszak eredményeként a munkavállalók többsége úgy értékeli az új munka törvénykönyvét, mint ami nem az ő érdekeiket védi, vagyis annál is negatívabban gondolnak az új törvényre, mint amit akár saját tapasztalatuk, akár a statisztikák mutatnak.
Ki képviseli a munkavállalók érdekeit? Többet várnak a kormánytól
A kutatás alapján kijelenthető, hogy nem tekintik a választók munkavállaló-barát kormánynak a mostanit. Egy ötfokozatú skálán (1- egyáltalán nem munkavállaló-barát a jelenlegi kormány, 5 – teljes mértékben munkavállaló-barát) 2,2 átlagérték jött ki a válaszok alapján. A relatív többségben azok voltak (37 százalék), akik szerint egyáltalán nem folytat a jelenlegi kormány munkavállaló-barát politikát.
Ugyanez igaz arra is, hogy mennyire tekinti a kormány partnernek a szakszervezeteket. Az előző mérési módszer alapján itt is 2,2-es átlagértéket kaptunk. Ebben az esetben is a relatív többség (31 százalék) amellett volt, hogy egyáltalán nem tekinti partnernek a kabinet a munkavállalói érdekképviseleteket.
A válaszolók 33 százaléka mondta, hogy az állami hatóságoknak, míg 31 százaléka szerint a szakszervezeteknek kellene további törvényi felhatalmazást adni ahhoz, hogy a munkavállalókat konfliktus esetén a munkáltatóval szemben megvédjék. Rajtuk kívül 8 százalék mondta a civil szervezeteket, és 22 százalék a munkahelyi üzemi tanácsokat.
Korosztályi alapon jelentős eltérések vannak a válaszokban. Az 50 év felettiek körében sokkal erősebb a szakszervezetekbe vetett bizalom (39 százalék), mint az állami hatóságokba (32 százalék), miközben a 30 év alattiaknál sokkal kisebb a szakszervezetek elfogadottsága (22 százalék).
Melyik szakszervezetben bízunk?
A szakszervezetek általános elfogadottsága kapcsán azt is megvizsgálták, hogy munkahelyi probléma esetén melyik szakszervezeti konföderációhoz fordulnának segítségéért. A politikai pártpreferencia mérésektől eltérően itt nem csak egy választ fogadtunk el. A válaszadók 53%-a nem választotta egyik konföderációt sem. A választani tudók között 37 százalék mondta az MSZOSZ-t, míg a Munkástanácsokat 33% választotta. A médiában sokat szereplő, és emiatt valószínűleg legismertebb Ligát mindössze 24% nevezte meg. Viszonylag sokan, 11 százalék választotta az ÉSZT-et, míg kissé meglepő módon csupán 3-3 százalék mondta a közszférában meghatározó SZEF-et és a jelentős médiajelenléttel rendelkező Autonómokat.
