Ezt Köves Balázs, a Trenkwalder Magyarország értékesítési és marketing vezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke mondta az MTI-nek. Kiemelte: jelenleg is folynak a szakmai egyeztetések a Munka törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről, amelyekről az SZTMSZ a munkáltatói érdekképviseletekkel is tárgyalt. (Az új Munka törvénykönyvéről itt olvashat.)
Köves Balázs szerint ha a rendelkezések jelenlegi formájukban lépnek életbe, akkor statisztikai szintű romlás történne a foglalkoztatottságban, és Magyarország gazdasági versenyképessége is romlana. Az SZTMSZ és a munkáltatói szervezetek ennek megelőzésére megtették módosító javaslataikat a szaktárca felé.
A szakértő szerint amennyiben az Mt. jelenlegi formájában lép életbe, úgy a vállalatok a munkaerő-kölcsönzés megszüntetése mellett dönthetnek, emiatt pedig a kölcsönzött állományt biztosan nem vennék át teljes mértékben saját állományukba. Így véglegesen elveszhet a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30, de akár 60 százaléka is - mondta. A szakember úgy vélte, a szféra egy része a szürkezóna irányába fog elindulni, a külföldi termelő cégeknek ez ugyanakkor nem megfelelő megoldás. "Át fogják gondolni, hogy van-e rugalmas foglalkoztatásra lehetőség, vagy extrém esetben át kell helyezniük a gyártásukat Magyarországról" - mondta.
A fő gond a határozott idejű szerződés
A Trenkwalder és az SZTMSZ a legfőbb problémát egyrészt a határozott idejű munkaszerződések szabályozásában látja. Míg jelenleg a határozott idejű szerződést tetszőlegesen meg lehet hosszabbítani, illetve újra lehet kötni, addig az új Mt. már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre munkaszervezési okra történő hivatkozással. Köves Balázs szerint ez azért probléma, mert sok gyártó, termelő cég a megrendeléseihez igazítja a munkaszerződéseket, melyet a jövőben nem tehetne meg. Így a már betanult munkaerő elveszíti a munkalehetőséget, a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig betanítani őket. Ezért azt javasolták, hogy munkaszervezési okra - például újabb megrendelésekre - hivatkozva újra lehessen kötni a határozott idejű szerződést - mondta. Kifogásolta azt is, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén júliustól végkielégítést kell fizetni a dolgozók részére, mivel kérdéses, hogy a kölcsönbeadó hogyan vonja össze a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot és hogyan lehet megfinanszíroztatni a jelenlegi kölcsönvevővel az előzőnél töltött időt. "Egyik termelő cég nem fogja kifizetni, hogy előtte a dolgozó a másik vállalatnál dolgozott" - mondta Köves Balázs, aki szerint ez pontosan abba az irányba hat, hogy a kölcsönző cégeknek ne legyen érdekük áthelyezni a dolgozót, mert senki nem fogja megfizetni számukra a végkielégítést. (Szakszervezeti vezetők véleményét az új törvényről és a foglalkoztatás helyzetéről itt olvashatja.)
Látrányi Bea, a Job and Career Kft. vezetője az Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) tagja szerint ugyanakkor előnye is van annak, hogy határozott idejű munkaviszonyt is meg lehet szüntetni felmondással bizonyos esetekben. Mint mondja, pl. a munkavállaló képességére hivatkozva, vagy ha a munkaviszony fenntartása külső, elháríthatatlan ok miatt lehetetlenné válik. Határozott idős munkaszerződést a munkáltató nehezen tudott megszűntetni annak időtartama alatt. Gyakran előfordult, hogy egy munkakör betöltésénél a próbaidő kevésnek bizonyult, maga a betanítás is több időt vett igénybe. Egy 6 vagy 12 hónapos határozott idős szerződésnél ez gondot okozott. Megesett, hogy csak a 4-5-dik hónapban derült ki, hogy a dolgozó képessége gyengébb az elvártnál; gyakorta szakmai, helyettesítői vagy vezetői munkakör esetében. Az is előfordult, hogy egy cég csődbe ment, felszámolták vagy pl. a legnagyobb megrendelője szerződést bontott vele, s e miatt nem tudott munkát adni dolgozóinak. Eddig a munkáltatónak a határozott időből még hátralévő időre alkalmaznia kellett a felmondás esetére járó díjazást, július 1-jétől azonban már nem kell.
- Ez a szabályzat jobban igazodik a körülményekhez és nem ró a munkáltatókra további költségeket a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben - értékelte Látrányi
Rugalmatlanná tesz
Köves életszerűtlennek tartja azt is, hogy a felmondási idő az éven belüli kölcsönzötteknél 15-ről 30 napra nőne, mivel ez ideiglenes foglalkoztatásnál csökkenti a rugalmasságot és növeli a költségeket. A csoportos létszámleépítés kapcsán elmondta: az, hogy ennek szabályait alkalmazni kell a munkaerő-kölcsönzésre is, teljesen ellehetetleníti a szférát, hiszen folyamatos csoportos leépítésben lenne minden kölcsönbeadó. Kifejtette: még egy közepes méretű kölcsönző cég is több mint 30 munkavállalót küld el havonta (többet is vesz fel), és nem tudja előtte 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania. A munkaerő-kölcsönzés fő funkciója, hogy a kölcsönbeadó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót máshol elhelyezni, máshova kikölcsönözni. Ezt a lehetőséget azonban nem ismerheti a csoportos leépítés bejelentésének időpontjában.
