hirdetés

Nem ujjonganak a kkv-k

A júliustól hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (MT) egyik célja a kormány szerint, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiac. Ez pedig a munkáltatók oldaláról nézve könnyítést, alacsonyabb adminisztratív és akár bérköltséget is jelenthetne.
hirdetés

KKV szektor nélkül nincs magyar gazdaság

Évtizedek óta szakmai konszenzus van abban, hogy stabil hazai kkv szektor nélkül nem lehet olyan gazdaságot építeni, amely képes a nemzetközi környezet nehézségeitől némileg függetlenül fejlődni. Ebből a szempont kulcskérdés a gazdaságpolitikában, hogy mennyire tudja az állam támogatni működésüket, könnyíteni adminisztratív helyzetükön - áll a Policy Agenda legfrissebb kutatásában.

Az Európai Unió által alkalmazott besorolási rendszer szerint kis-és középvállalkozásnak azok a 10 és 250 fő foglalkoztató cégek minősülnek, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy a mérleg főösszeg a 43 millió eurót. A definíció szerint Magyarországon tehát a kis- és középvállalkozási kör mintegy 31 ezer céget jelent jelenleg, amely a magyar foglalkoztatotti létszámnak 36,1 százalékának ad munkát és a magyar GDP 36,5 százalékát állítja elő.


Leépítéseket hozhat az jogszabálycsomag.

Ezen arányokat figyelembe véve nemzetgazdaságunknak tehát kulcskérdést jelent, hogy a kkv szektor számára a foglalkoztatási szabályok milyen mozgásteret biztosítanak. Ebben a tekintetben a leglényegesebb jogszabály a Munka Törvénykönyve lehet, amely kapcsán az új szabályok (az 1992-ben elfogadott és azóta többször módosított törvényt tavaly év végén teljesen átírta az Országgyűlés) most júliustól léptek hatályba.

A költségeket inkább növeli az új MT

 

A kismamák rosszul járnak
Sokan sokféleképpen értékelik a Munka Törvénykönyve változásait. A kismamák alapvetően rosszul járnak, a munkáltatók számára rugalmasabbá válik a foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzők pedig kifejezetten örülnek. A június 18-án hozott módosításokkal szerintük akár a foglalkoztatás is bővülhet. Az elmúlt hónapok alatt folyamatos egyeztetés zajlott a munkaerő-kölcsönző szakma és a szaktárca között. Az eredmény ezúttal nem maradt el: az Országgyűlés több fontos ponton módosította 18-án az eredeti szabályozási javaslatot. (A hétfőn elfogadott "átmeneti rendelkezések" számos ponton érintik a július 1-én hatályba lévő törvényt, de a megválaszolatlan kérdések száma ezek elfogadása következtében sem csökkent.) (A törvényről és arról, hogy milyen problémákat vetettek fel vele kapcsolatban a szakmai szervezetek, itt olvashat.)

Az új Munka Törvénykönyvének egyik deklarált célja, hogy rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacot, így könnyítve meg a munkaadók helyzetét. A megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége azonban az új törvénytől nem lát cége számára anyagi előnyt, költségcsökkenést. Mintegy kétharmaduk semmilyen hatással nem számol a költségeik tekintetében, míg akik számolnak, azok inkább költségnövekedéstől tartanak (ez pedig tovább nehezíti gazdálkodásukat, rontja tőkeképességüket, likviditásukat stb.).

Összességében a kkv-k mintegy 13%-a gondolja, hogy a törvény révén csökkennek vállalkozása költségei, de közülük is csak 2%-uk számol jelentős mértékű költségcsökkenéssel. Ezzel szemben a költségek növekedését valószínűsíti a vállalkozások 22%-a, és közülük 10%-ban jelentős költségnövekedéstől tartanak.

Mindez annak fényében érdekes, hogy az MT több elemében is (pl. bérpótlék rendszerének átalakítása miatt) lehetővé teszi, hogy bérköltségeiket csökkenthessék a cégek.  Természetesen ebben a tekintetben meghatározó az adott cég által folytatott tevékenység jellege. Mivel a kereskedelemben például a délutáni pótlék módosítása elvileg megtakarítást jelent, addig ez más ágazatban nem jelent igazi változást.

Akár leépítéseket is hozhat az új MT

Amikor 2011 nyár végén elkezdődött a szakmai vita az új Munka Törvénykönyve tervezetéről, a kormány azzal érvelt, hogy aki támadja a tervezetet, az támadja az egymillió munkahely megteremtésének a szándékát is. Azóta láthatólag a kabinet sem alkalmazza túlságosan ezt a kommunikációt az MT kapcsán, mégis érdekes a cégvezetők véleménye arról, hogy saját cégüket és az ágazatot érintően mit várnak a dolgozói létszám változásában.

Talán nem meglepő, hogy mint a költségek terén, úgy a foglalkoztatottak létszámát illetően sem vár változást az új Munka Törvénykönyvének bevezetésétől a kkv-vezetők többsége. 82%-uk szerint a törvény nem befolyásolja a cégüknél foglalkoztatottak létszámát. Ha mégis lesz hatása az új törvény alapján hozható intézkedéseknek, az inkább a foglalkoztatottak létszámának csökkenése irányába hat majd. Ugyanis 16%-uk nyilatkozott úgy, hogy az új Munka Törvénykönyvének hatására cégénél csökkenni fog a foglalkoztatottak száma, míg ellenkező irányú hatást, azaz a foglalkoztatottak számának várható növekedését mindössze 2%-uk feltételezi.


Nincs hurráoptimizmus a kkv szektorban.

Meglepő, hogy egyértelműen pesszimisták saját ágazatuk tekintetében a cégvezetők, ugyanis 51 százalékuk arra számít, hogy a következő félévben cége ágazatában nem változik a munkahelyek száma és emellett négytizedük az álláshelyek számának csökkenését prognosztizálja. Ellenkező - optimista véleményt - mindössze 9%-uk fogalmazott meg, ők arra számítanak, hogy a következő félév során ágazatuk több munkavállalót tud majd foglalkoztatni.

Az új Munka Törvénykönyve erős kritikákat kapott a munkavállalói oldalról, mivel már a bevezetése előtti napokban az volt a közhangulat, hogy bevezetésével csökken a dolgozók védelme. Ahogy az adatok mutatják a munkaadók (legalábbis a kkv körben) között sincs „hurrá" hangulat az új jogszabályi környezet miatt, sőt inkább pesszimizmusról lehet beszélni. Ez a helyzet pedig könnyen azt vetítheti előre, hogy politikai szempontból nem tud „nyertest" felmutatni a kormánypárt ennek a kiemelten fontos ügynek a kapcsán, sőt politikai károkat szenvedhet el.

hirdetés

Véleményvezér

Demarkációs vonal lesz az ukrán háború vége

Demarkációs vonal lesz az ukrán háború vége

Az orosz és az ukrán hadsereg láthatóan nem bír egymással.
Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

A választások előtt fedezet nélkül kiszórt költségvetési milliárdok árát most fizetjük meg. A Pénzügyminisztérium gyakorlatilag átalakult adóemelési üzemmé.
Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Egy víztároló gátja pusztult el Ukrajnában, aminek következményeként 10 Balatonnyi víznek kell pár óra alatt lefolynia a Dnyiprón.
Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Közel 300 millió forintos pert vesztett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a Ryanairrel szemben. Az ítélet jogerős.
Elszabadultak a lángosárak

Elszabadultak a lángosárak

A nyaralás kedvenc népi eledelének ára elképesztő magasságokba emelkedett.
Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Rettenetes nagyot fordult a magyar külpolitika az elmúlt években. Az Orbán-kormány egykori csúcsteljesítménye a Visegrádi Négyek együttműködésben ma már kakukktojásnak számítunk.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo