Várhatóan 2024 is mozgalmas év lesz a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés területén.

Nagy a munkaerőhiány a takarítók körében, főként Budapesten és a Dunántúlon nehéz utánpótlást találni. Egy főállású takarító legalacsonyabb bére 110 ezer forint, de ha többet vállal, havi 180-200 ezer forintos jövedelemmel is számolhat - derült ki a Rendi, takarításközvetítésre szakosodott online platform felméréséből.

Számos munkaerő-kölcsönző cég megszűnhet a hónap végén egy új szabály miatt. A kölcsönzött munkavállalókat foglalkoztató vállalatoknak is jó lesz figyelni, minden rendben van-e a velük szerződésben álló céggel, bírságot a kölcsönbe vevő is kaphat.

A két éve hatályba lépett új Munka Törvénykönyve lényegesen egyszerűsítette a munkaerő-kölcsönzést. Az új szabályok közül azonban némelyik komolyan érinti a kölcsönzötteket – és nem előnyükre.

A hazai munkaerő-kiválasztó cégek és megbízóik adatkezelési és adatvédelmi gyakorlata gyakran nincs összhangban a hatályos jogszabályokkal. Számos közvetítő milliós bírságok kiszabását és adatbázisnak töröltetését kockáztatja azzal, hogy jogellenesen enged át adatkezelési jogosultságokat a munkaadónak.

Virtuális Munkaerőpiac Portál (VMP) néven ingyenes online álláskeresési szolgáltatást indított hétfőn a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkáltatók és munkavállalók számára.

A „Videós állásportál a határon átnyúló munkaerőpiac integrációjáért” projekt célja egy interaktív állásportál létrehozása, amely a meglévő állásportálok és adatbázisok összekapcsolása mellett, dinamizálja a munkavállaló és munkáltató egymásrátalálását.

A folyamatos változások közepette nem könnyű megtervezni, hogy hosszabb távra hány alkalmazottra lehet szüksége a vállalkozásnak, vagy aktuálisan hány ember fizetését bírja el a cég büdzséje. Érdemes számba venni azokat a konstrukciókat, amelyek révén talán megtalálható az optimális megoldás. A júliustól hatályos munka törvénykönyvében pedig új foglalkoztatási formák is megjelennek.

A júliustól hatályba lépett új Munka Törvénykönyve (MT) egyik célja a kormány szerint, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiac. Ez pedig a munkáltatók oldaláról nézve könnyítést, alacsonyabb adminisztratív és akár bérköltséget is jelenthetne.

Hosszú ideig az volt a legfontosabb dolog a munkáltatók számára, hogy legyen elég emberük. A válság hatására viszont ma már az optimális létszám is nehezen tartható, sőt sok helyen arra kényszerülnek, hogy egy ember több funkciót is ellásson. Ez nemcsak az alkalmazott, de a cég szempontjából sem jó. Mert az ilyen ember pótolhatatlanná válik, ami kockázatot jelent a cég számára.

A Gallup 144 országra kiterjedő felmérése szerint minden negyedik országban szignifikáns a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvétele közötti különbség. A kutatás szerint egyes országokban húsz százalékkal több férfi dolgozik, mint nő. Ugyanakkor Magyarországon a nők munkaerőpiaci részvétele kissé magasabb a férfiakénál.

Drágább lesz a kölcsönzés, amit elsősorban a szolgáltatás színvonalának emelésével ellensúlyozhatnak a kölcsönző cégek. Aki nem bírja a versenyt, kiesik a piacról - ilyen keményen átrendezheti a munkaerő-kölcsönző üzletágat a Munka Törvénykönyvének (Mt) ez év közepétől hatályos változtatása.

A Parlament által 2011. december 20-án elfogadott törvénymódosítás értelmében valamennyi kölcsönzött munkavállalóra alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, nyár folyamán módosított rendelkezéseit. A munkáltatónak érdemes átgondolnia, hogy érdemes-e a továbbiakban ezt a konstrukciót választania annak rugalmassága miatt, de ebben az esetben a bírságok és egyéb szankciók megelőzése érdekében új adminisztratív kötelezettségeket kell vállalni.

Jelentős mozgások rázták meg a kölcsönző és a közvetítő szakmát az eltelt három évben. Összeolvadások, felvásárlások, laza érdekszövetségek alakultak ki a működésmód támogatásáért, és volt, aki nem tudta felvenni a kesztyűt, és inkább csődbe ment. Az EU-s tendencia szerint azonban a jövő ezeké a szolgáltatóké. Kérdés, hogy a hazai mikrokörnyezet mennyire támogatja az emberi erőforrás biztosításával foglalkozó ágazatot.

Egy profi HR szolgáltató leveheti a cégvezetők válláról a munkaerő keresés, felvételiztetés és az ehhez kapcsolódó rengeteg idő és adminisztráció terhét.

A cégek 70 százaléka nem tervez létszámbővítést idén egy felmérés eredményei szerint. Azok, akik új alkalmazottat vesznek fel, úgy látják, hogy egyre nehezebb jó szakembert találni, és sok a piacon a tapasztalatlan pályakezdő fiatal.

Az év végéig már nem várhatóak különösebb változások a magyar munkaerőpiacon. Fontos kérdés, hogy a kereskedelmi szektor tud-e növekedni, vagy sem, erről egyelőre eltérnek a vélemények.

Kevés cégnél szeretnek idősebb munkavállalókat foglalkoztatni, pedig ennek a korosztálynak is megvannak az előnyei. Miközben ezek az emberek sokszor mellőzöttek a munkaerőpiacon, folyamatosan arról hallani, hogy ki akarják tolni a nyugdíjkorhatárt. Szakemberek szerint más megoldás is elképzelhető.

Gyenge pályázatok százszámra, alkalmatlan jelöltek, elhibázott kiválasztás - kis- és középvállalati példák sora bizonyítja, hogy az ideális munkatárs megtalálása a válságban sem lett könnyebb, mint egyébként. Nem csoda, ha egyre többen látják a megoldást a tapasztalt munkaerő-közvetítők és fejvadászok bevonásában.

Válság idején nem csak a HR osztályra hárulnak többletfeladatok, a pénzügyi szakembereken is sok múlik, hogy elhárítsák a cég likviditási gondjait. A megfelelő könyvelő, pénzügyes kiválasztása azonban komoly szakmai tudást igényel, így csak néhány fejvadász cég, illetve újabban könyvvizsgáló társaság próbálkozik meg vele. "A válságot éppen ezért még nem érezzük - árulta el a HR Portalnak Jamniczky Andrea, a BDO Forte HR igazgatója -, a személyzeti tanácsadás üzletág vezetője, a jó pénzügyi szakemberek közvetítésére ugyanúgy van igény, mint ősz elején."