A munkaerő-kölcsönzés szabályai is változnak

A Parlament által 2011. december 20-án elfogadott törvénymódosítás értelmében valamennyi kölcsönzött munkavállalóra alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, nyár folyamán módosított rendelkezéseit. A munkáltatónak érdemes átgondolnia, hogy érdemes-e a továbbiakban ezt a konstrukciót választania annak rugalmassága miatt, de ebben az esetben a bírságok és egyéb szankciók megelőzése érdekében új adminisztratív kötelezettségeket kell vállalni.

A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás egyik fő célkitűzése, hogy a munkaerő-kölcsönzés ténylegesen ideiglenes foglalkoztatási formává váljon Magyarországon, mutat rá Dr. Szarvas Júlia, az Ember és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje. Ennek érdekében a kikölcsönzés ideje adott kölcsönbevevőnél legfeljebb öt év lehet, a konkrét időtartamról pedig a törvény szerint a kölcsönbeadónak és a munkavállalónak kell megállapodnia. Mivel a kikölcsönzések idejének meghatározása korábban nem képezte a munkaszerződés részét, illetve a kölcsönbeadónak sem kellett erről tájékoztatnia a munkavállalót, kérdéses, hogy új, illetve már fennálló munkaszerződések esetében külön megállapodást kell-e kötniük a feleknek, vagy a munkaszerződést kell-e módosítaniuk annak érdekében, hogy a fenti előírásnak eleget tegyenek.


Új szabályokra kell felkészülni

A kikölcsönzés ideiglenességét az adott kölcsönbevevő cég vonatkozásában kell vizsgálni. Ennek érdekében az öt éves időtartam megállapításánál a kölcsönvevő cégnél figyelembe kell majd venni mindazon időszakokat, amikor a kölcsönzött munkavállalót azonos kölcsönvevő az előző foglalkoztatás megszűnésétől számított hat hónapon belül ismételten alkalmazza. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a korábban kölcsönzött munkavállalót az öt év eltelte után másik kölcsönbeadón keresztül foglalkoztassa tovább a kölcsönbevevő cég. Mivel adott munkavállaló kikölcsönzése ugyanazon kölcsönvevő céghez több kölcsönbeadó cégen keresztül is megtörténhet, a kölcsönvevő cégek csak úgy tudják teljesíteni az ideiglenességre vonatkozó előírásokat, ha kölcsönzött munkavállalónként nyilvántartást vezetnek, amelyben szerepel a kikölcsönzés(ek) időtartama, véli a szakértő. (Egy decemberben publikált felmérés szerint a magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején.)

Egyenlő bánásmód védelme

Szintén kifejezett célja az új törvényszövegnek, hogy a munkaerő-kölcsönzés alkalmazása ne adjon lehetőséget arra, hogy a kölcsönzött munkavállalót az állományban lévő munkaerőhöz képest hátrányos helyzetbe hozzák.

A módosítást követően a Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja, hogy a kölcsönzött munkavállalóra a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak előír az állapotos és szoptató nők védelme, a fiatal munkavállalók védelme, a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok, a munkabér összege és védelme, valamint az egyenlő bánásmód követelménye területén. Az új előírás az egyenlő bánásmód alkalmazására vonatkozó időbeli és terjedelmi korlátot csak kivételes esetben engedi a korábbi szabályok szerint fenntartani. Ezeket a korlátozott eseteket leszámítva már a kölcsönzés első napjától biztosítani kell az egyenlő bánásmód követelményét mind a munkabér, mind az egyes cafeteria elemek, illetve további szociális juttatások tekintetében. Ha a munkavállaló nem ugyanazokat a juttatásokat kapja, mint a kölcsönvevő cég ugyanazon munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja, a kölcsönbevevő céget lehet felelősségre vonni akkor is, ha nem ő nyújtja a kölcsönzött munkavállaló számára a juttatásokat. (Jelentős mozgások rázták meg a kölcsönző és a közvetítő szakmát az eltelt három évben. )

– A kölcsönvevő cég úgy tudja teljesíteni a fenti kötelezettségét, ha a kölcsönbeadó céggel újratárgyalja a megállapodását és részleteiben szabályozza az egyenlő bánásmód védelmére vonatkozó rendelkezéseket – tanácsolja Dr. Szarvas Júlia. Mivel a béren kívüli juttatások költségét a kölcsönbeadó cégek várhatóan beépítik szolgáltatásuk ellenértékébe, a munkaerő-kölcsönzés alkalmazásának tényleges célja figyelembevételével célszerű az érintett cégeknek átgondolnia, hogy továbbra is érdemes-e fenntartaniuk a kölcsönzési konstrukciót.

Új lehetőségek

A módosított Munka Törvénykönyve annak érdekében, hogy visszaszorítsa a munkaerő-kölcsönzés visszaélésszerű alkalmazását, számos helyen megszigorítja a vonatkozó előírásokat. Az új rendelkezések várhatóan két irányba terelik majd a munkaerőt kölcsönző cégeket. Az egyik csoportnak továbbra is megéri majd fenntartani a kölcsönzési formát, a másik csoportnak azonban érdemes lesz kihasználni a Munka Törvénykönyvének egyéb előírásait, amelyekkel a munkaviszonyaikat rugalmasabbá tudják tenni. (A magyarok még bizalmatlanok a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban.)

Azzal a céllal, hogy a munkáltatók a tényleges munkaerő-szükségletüknek leginkább megfelelő foglalkoztatási formát találják meg, amely egyrészt megfelel a munka- és adójogi előírásoknak, másrészt munkaszervezési szempontból is a leg(költség)hatékonyabb, az új szabályok tükrében a kölcsönbevevő cégeknek több kérdést is érdemes áttanulmányozniuk. Ilyen kérdés például, hogy a munkaerő-kölcsönbeadó cégekkel kötött szerződéseik megfelelnek-e az új törvényi előírásoknak, vagy szükséges-e azokat módosítani; teljesülnek-e az egyenlő bánásmódra előírt követelmények a kölcsönzött munkavállalók tekintetében, és érdemes-e fenntartani a jelenlegi foglalkoztatási struktúrát, vagy ajánlott átformálni a szerződésállományt.

Azok a társaságok, amelyeknek nem érdemes fenntartania a munkaerő-kölcsönzési struktúrát, számos megoldás közül választhatnak a munkaviszonyok rugalmassá tétele érdekében. A munkaidőkeret, az osztott napi munkaidő, a részmunkaidő, illetve a többműszakos munkarend bevezetése, de bizonyos esetekben akár a megszakítás nélküli munkarend alkalmazása, vagy kollektív szerződés kötése is olyan lehetőségeket nyújthat, amelyekkel a munkavállalói elégedettséget is növelve lehet a munkáltató egyéni igényeire szabni a foglalkoztatást, hívja fel a figyelmet a Deloitte közleményében.

A fenti lehetőségeken túl a 2012. július 1-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyve is számos, a foglalkoztatási szerkezet rugalmasabbá tételét elősegítő atipikus szerződési formát vezet be, ami a tényleges munkaerő-szükséglethez igazodó megállapodások létrejöttét segíthet elő. Érdemes tehát ezeket a szerződésformákat – így például a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör megosztás, több munkáltató által létesített munkaviszony – is figyelembe venni a munkáltatóknak, amikor újragondolják munkaviszonyaikat.

Véleményvezér

Magyar Péter szerint már nincs is rezsicsökkentés Magyarországon

Magyar Péter szerint már nincs is rezsicsökkentés Magyarországon 

Magyar Péter és a kormánytagok most Európa színe-java előtt vívnak egymással.
Fotóalbumot készített Hadházy Ákos a magyar kórházi kosztokról, ezt látni kell

Fotóalbumot készített Hadházy Ákos a magyar kórházi kosztokról, ezt látni kell 

Nem finom, de legalább nem is gusztusos.
Véget ért az amerikai dokkmunkások sztrájkja, hatalmas sikert értek el

Véget ért az amerikai dokkmunkások sztrájkja, hatalmas sikert értek el 

A logisztikai költségek tovább nőnek.
Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát 

A folyamatos kormányzati sikerpropaganda mellett csak a számok ne lennének.
Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen

Vádat emeltek a new yorki polgármester ellen 

Ingyen utazásokat és hotelszámlákat vizsgálnak.
Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték

Az izraeli titkosszolgálat professzionálisan működik Iránban, mind a 180 ballisztikus rakétát leszedték 

Az izraeli miniszterelnök megígérte az irániaknak, hogy hamarosan megszabadítják elnyomóitoktól.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo