Hol jöhet létre az egymillió új munkahely?

Regionális bontás

Az alkalmazási hajlandóság a legerősebb Budapesten, illetve a Dél-Alföldön: mindkét régióban +7% a mutató, míg a legrosszabbak a kilátások a Közép-Dunántúlon (-7%). Az Észak-Alföldön az előző negyedévi -8%-ról most 0%-ra nőtt a mutató, Közép-Magyarországon pedig éves összehasonlításban 9 százalékpontos csökkenést tapasztalhatunk, +13%-ról +4%-ra csökkent a mutató.

A megkérdezett 750 munkáltató közül 11 százalék növelni szeretné a munkaerő létszámát, 10 százalék elbocsátást tervez, 76 százalék pedig nem kíván változtatni az év utolsó három hónapjában aManpower Munkaerőpiaci felmérése szerint. A legerősebb alkalmazási hajlandóságot a gyártó és a nagy- és kiskereskedelmi szektorból jelentették, mindkét helyen +10 százalékon áll a mutató - közölte a kutatócég.

A nagy- és kiskereskedelem mutatója jelentősen nőtt, mind az előző negyedévhez (15 százalékponttal), mind az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva (16 százalékponttal). Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezetője szerint a szektorban tapasztalható negyedik negyedéves növekedés nem magyarázható pusztán szezonális hatásokkal. "Mióta a Manpower méri a magyar munkaerő-piacot (2009. harmadik negyedéve), a nagy- és kiskereskedelemben általános volt az alacsony foglalkoztatási kedv. A gyártás mellett ez a szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót, ezért a +10 százalékos előrejelzés számos új munkahelyet jelenthet az utolsó negyedévben, ami kicsit javíthatna az amúgy nyomott munkaerő-piaci helyzeten."

Kép: flickr

Nem ért egyet ezzel az állítással a BDO Magyarország, mely a Munkaügyi helyzetkép a kereskedelemben 2011. elnevezésű kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy biztosan nem ebben a szektorban jön létre a kormány által tervezett egymillió új munkahely. „A következő években a kereskedelemmel foglalkozó cégek túlnyomó többsége nem lát lehetőséget tevékenységének bővítésére: új üzlet nyitását mindössze 15 százalékuk tervezi, miközben hat százalék egyenesen üzletbezárásban gondolkodik - emelt ki pár adatot a kutatásból Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi tanácsadója.

Több mint féléves mélyponton az új állások száma

Augusztusban 12.900 nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a versenyszférában, utoljára januárban volt ennél még kevesebb, 12.300 bejelentett új, nem támogatott állás - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss adataiból.

Az újonnan bejelentett állások 29,3 százaléka (ez a tavalyi évhez képest 9,5 százalékos visszaesés) nem támogatott álláshely volt, 70,7 százalékát pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma -közmunka program- keretén belül kínálták a munkáltatók. A KSH szerint a munkanélküliségi ráta 10,8 százalék.

Pozitívum azonban, hogy a várakozásokkal ellentétben a munkáltatók nem állítják egységesen, hogy a vasárnapi nyitva tartás korlátozására irányuló jogszabályi változások egyértelműen csökkentenék a szektorban foglalkoztatottak számát. Pontosan ugyanannyian vannak azok is, akik szerint érdemben nem lenne hatással a szektorban alkalmazottak létszámára a tanulmány lezárásakor még meg nem tárgyalt törvény - közölte a BDO Magyarország.

Gond a vendéglátósoknál

Nem sok jóra számíthatnak viszont azok, akik a vendéglátóipar területén próbálnak elhelyezkedni: a szektor alkalmazási hajlandóság mutatója -16 százalékon áll, ami jelentős csökkenés az előző év azonos negyedévéhez képest (-1%) - véli a Manpower. "Ez a magas különbség nem magyarázható csupán szezonális hatásokkal. Egyrészt a szokatlanul hideg nyár miatt gyakorlatilag elmaradt a főszezon, másrészt az iparágat a svájci frank magas árfolyama is fenyegeti, hiszen a korábbi évek beruházásainak nagy része svájci frank alapon indult.", mondta Kiss Judit.

A jövő azok számára is bizonytalan, akik a közszférában, illetve a mezőgazdaságban szeretnének elhelyezkedni: mutató mindkét szektorban -5 százalékon áll. (A bankszektorbeli álláshirdetések voltak a legnépszerűbbek a nyáron, amit a segédmunkásokat kereső lehetőségek követtek, de nincsenek sokkal lemaradva a HR-es pozíciók sem.)

A munkaerő-kölcsönző cégek

2010-ben kb. 155 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a költségvetésbe és a foglalkoztatásuk által minimum 79 ezer – maximum 273 ezer – főt foglalkoztattak megrendeléstől függően, azaz 4-12%-kal csökkentették a munkanélküliséget az aktív korúak körében – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének statisztikáiból. 2011. szeptember 1-jén a Magyarországon működő munkaerő-kölcsönzők 90,5% volt magyar tulajdonú. Az összesen 747 cégből 104 idei, azaz 2011-es alapítású.

Megoldás-e az atipikus foglalkoztatás?

A BDO Magyarország foglalkoztatás módját illető kérdéseire adott válaszokból kiderül, hogy a cégek többsége immár alkalmazza munkavállalói körében a költségcsökkentést és emellett rugalmas foglalkoztatást is lehetővé tévő munkakeretet. A munkaidőkeretes foglalkoztatással élők mintegy 8 százaléka heti vagy kétheti munkaidőkeretet alkalmaz.

Ezzel viszont az a gond - emeli ki a BDO -, hogy a heti munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén számos olyan, a munkáltató számára rugalmas munkaidő beosztást lehetővé tevő intézkedést zár ki, mint amilyen például a pihenőnapok összevont kiadása, a heti munkaidőre vonatkozó szabályok keret átlagában történő érvényesítése, vagy a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok keret átlagában való érvényesítése. A BDO Magyarország szerint a kereskedelmi szektorra is olykor jellemző szezonalitás sokszor akár két, három vagy akár négyhavi munkaidőkeret alkalmazását teszi optimálissá.

Az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidős mellett a határozott idejű munkaszerződések kötése a legelterjedtebb a szektorban, de jellemző az iskolaszövetkezeteken vagy munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül történő foglalkoztatás is.

„A kereskedelmi szektor volt az egyik fő haszonélvezője annak a törvénymódosításnak, amely augusztus elsejétől rendezte az iskolaszövetkezeteken keresztül folytatott foglalkoztatás problémáit - világít rá Máriás Attila. - A válaszok alapján ugyanis egyértelmű, hogy ezt megelőzően sok cég számíthatott munkaügyi bírságra amiatt, mert ez a foglalkoztatási formát a munkaügyi ellenőrök színlelt szerződéssel zajló munkaerő-kölcsönzésnek minősítették." (Míg magasabb pozíciókban közel azonosak a kereseti lehetőségek, a ranglétrán lejjebb haladva a nők azonos munkáért egyre kevesebb fizetést kapnak férfi kollégáikhoz képest.)

Jó irányban halad a szabályozás

A munkaügyi szabályozás elfogadott és tervezett változtatásai kapcsán a válaszadók 78 százaléka tartja jónak az irányt - derül ki a BDO felméréséből. Minden harmadik megkérdezett egyszerűsítené a jelenlegi pótlékolási rendszert és a pihenőidő szabályozását, tízből egy cég képviselője eltörölné a garantált bérminimum intézményét is. A szabadság pénzbeni megváltását 60 százalékuk szeretné lehetővé tenni. (Jelenleg a szabadságot megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet, a felhalmozódott szabadságokkal a foglalkoztatók legjobb szándékuk ellenére sem mindig tudnak mit kezdeni.)

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) üdvözli azt a kormányzati törekvést, hogy a nehezen tervezhető gazdasági fejlődés egyik meghatározó eszközeként kezeli az atipikus foglalkoztatási formákat, így a munkaerő-kölcsönzést, a részmunkaidőt és a távmunkát - közölte Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ kommunikációs alelnöke. „Fontos, hogy a foglalkoztatás munkajogi háttere tervezhető, kiszámítható legyen a kölcsönzött munkavállalóknak és a foglalkoztató cégeknek, vállalatoknak. Meghatározó lépésnek érezzük az 5 éves foglalkoztatási korlát rögzítését a Munka Törvénykönyvében, amely hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez, Magyarországon a régiónkhoz képest nem kiemelkedő foglalkoztatotti arány növeléséhez."

Uniós kitekintés

Az EMEA régióban a negyedik negyedévre várható munkaerő-piaci folyamatok a 2011-ben végig tapasztalható változékonyságot követik majd: 23 vizsgált ország közül 18-ban mértek pozitív alkalmazási kedvet – közölte a Manpower. A mutató az előző negyedévhez képest 13 országban romlott, éves összehasonlításban pedig 11 országban javult. A legerősebb alkalmazási hajlandóságot Törökországban, Norvégiában és Bulgáriában, a leggyengébbet Görögországban és Olaszországban mérték. Általánosságban a munkaerő felvételi kedv pozitív marad, de a gyártó szektor kilátásai Európa szerte gyengülnek, annak ellenére, hogy a német ipar alkalmazási kedve továbbra is töretlen.

“Bár Németország éves GDP növekedése megtorpant, az országban tapasztalható munkaerő-piaci kilátások továbbra is pozitívak, a gyártó szektorban három éve nem mértek ilyen munkaerőigényt. A harmadik negyedévben a gyártó szektor egész Európában kitűnően teljesített, de a Németországban tapasztalható töretlen optimizmus a régió többi országára már nem jellemező: 21 országból 18-ban csökkentek a gyártó szektor mutatói.”, mondta Jeffrey A. Joerres, a Manpower Group elnök-vezérigazgatója. “Svédország és Norvégia minden bizonnyal erősen zárják az évet, 2008 óta most jelentették a legmagasabb mutatókat. A munkaerő-piaci kilátások romlanak viszont Görögországban és Olaszországban, mindkét ország gazdasága továbbra is komoly gondokkal küzd.”