Ázsiai állapotok magyar üzemekben?

Olyan munkaügyi problémákat tárt fel egy civilek által végzett kutatás hazai elektronikai gyárakban, amilyenek általában Ázsiában szoktak jellemzőek lenni.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:sxc

A számítástechnikai eszközök és műszaki cikkek az utóbbi években a legnépszerűbb karácsonyi ajándékok közé tartoznak. Az ajándékbontogatás közben azonban kevesen gondolnak arra, hogy milyen visszásságok terhelik a divatos elektronikai termékek előállítását, pedig a délkelet-ázsiai gyárakból jól ismert munkaügyi problémák közül számos Magyarországon is jellemző. A bérek nem elegendőek egy család fenntartásához, a túlórák kifizetése könnyen kikerülhető a munkaidőkeret alkalmazásával, több cégnél is gyakoriak a 12 órás műszakok, a csúcstermelés időszakában a kölcsönzött dolgozók aránya meghaladhatja az állandókét, valamint a nemzetközi normák is sérülnek. Ez a legfőbb tanulsága a TVE és a SOMO legújabb, „A Flex szindróma” című jelentésének, amely négy Magyarországon gyártó elektronikai cég – Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn – munkakörülményeit vizsgálta a nemzetközi makeITfair kezdeményezés keretében.

Közép- és Kelet-Európában Magyarország vált a legfontosabb elektronikai cikkeket gyártó országgá, amely a nemzetközi cégeket betelepülésükkor adókedvezményeivel és támogatásaival csábította ide, most a rugalmasságot biztosító munkaügyi szabályozásával kedvez. A kutatást végző civil szervezetek szerint azonban a szektor egyáltalán nem hoz jólfizetett állásokat az országba.

A Magyarországon legkevesebbet kereső operátorok alapfizetése (€ 231) majdnem ugyanannyi, mint amennyit a hongkongi székhelyű érdekvédelmi szervezet, a SACOM jelentése szerint Kínában fizetnek (€ 224). Perényi Zsófia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa elmondta: „ A kutatásból kiderült, hogy még a legmagasabb fizetéssel rendelkező dolgozók sem tudtak elegendő pénzt keresni ahhoz, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsanak családjaik számára - abban az esetben sem, ha mindkét szülő dolgozik. Arra is felfigyeltünk, hogy a legtöbben kevesebbet keresnek a magyarországi termelési szektorban dolgozó fizikai munkások nettó átlagkereseténél is”.

Túlterhelt dolgozók

Nemcsak a fizetések kapcsán húzható párhuzam Ázsiával. Több olyan munkaügyi probléma is jellemző a vizsgált vállalatoknál, amelyekről eddig inkább csak ázsiai fejlődő országok kapcsán számolt be a média: a fizikailag megterhelő 12 órás nappali és éjszakai műszakok, a kölcsönzött munkások nagy aránya, ennek eredményeként nagymértékű állásbizonytalanság, illetve az egyik vizsgált cég vezetősége még a szakszervezet létrehozását is megakadályozta. Egy másik vállalatnál a munkakörülmények túl megterhelőnek bizonyultak: a helyi kórházból hetente többször is ki kellett jönniük a mentőknek, hogy az elájult, illetve a kimerülés, magas vérnyomás és a stressz tüneteitől szenvedő dolgozókat elvigyék.

"A Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknak be kellene tartaniuk a nemzetközi munkaügyi normákat"
A kutatás azt is kihangsúlyozza, hogy a munkatörvény által a munkaadóknak biztosított rugalmasság komoly gondot okoz a magyarországi termelésben dolgozó munkások számára. (A Policy Agenda vizsgálta, hogy kik az új törvény nyertesei és vesztesei.) A törvényi szabályozás lehetővé teszi a vállalatok számára az úgynevezett munkaidőkeret alkalmazását, amelyben a munkaórákat egy hosszabb időszak (például 3-4 hónap) átlagaként tartják számon. Az munkaidőkeret segítségével a munkáltató nagyobb rugalmassággal tudja kiosztani a munkanapokat, elosztani a túlórákat, ezáltal pedig rugalmasabban tudja kompenzálni az adott időszakra eső túlórákat. A rendszer lehetővé teszi, hogy törvényesen akár 72 órát elérő hosszú munkaheteket alkalmazzanak, míg eközben az is előfordulhat, hogy a túlórákért az időszak végén nem is fizetnek. Ez ellentmond a nemzetközi normáknak, és a Samsung, Nokia, Flextronics és Foxconn megkérdezett dolgozói számára jelentős frusztrációt okoz.

Annak ellenére, hogy a magyarországi termelésben dolgozók európai uniós állampolgárok, a törvény nem védi őket eléggé. Irene Schipper, a makeITfair holland projektkoordinátora elmondta, hogy: „ A Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknak be kellene tartaniuk a nemzetközi munkaügyi normákat, mert azok nagyobb biztonságot nyújtanak dolgozóiknak, és előírják a 40 órás munkahetet meghaladó munkaórák túlóra árban történő kifizetését. Fontosnak tartom, hogy a vállalatok olyan fizetést adjanak dolgozóik számára, amely biztosítja a megélhetést, illetve hosszú távon nem lenne szabad rendszeresen kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatniuk”.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo