A most kezdődő konszolidációs időszak azon a közös sikeren alapul, amelyet az új munka törvénykönyvének megszületése jelez - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a három munkaadói szervezet és három szakszervezet képviselőivel folytatott egyzetetést követő sajtótájékoztatón. A megbeszélésen azoknak a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek a vezetői vettek részt, akik aláírták a Munka törvénykönyvéről szóló megállapodást.
A délben kezdődött találkozón a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségétől (MGYOSZ) Rolek Ferenc alelnök és Vadász Péter társelnök, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke, Demján Sándor és főtitkára, Dávid Ferenc, valamint Zs.Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke. A szakszervezetek közül a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnökségi tagja, Sáling József, a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre és a Liga elnöke, Gaskó István vett részt. A kormány részéről a miniszterelnök mellett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője volt jelen.
Munkacsoportok és monitoringbizottság
Matolcsy György az egyeztetést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) továbbra is működik, ez a kerete az új érdekegyeztetési rendszernek. Elmondta: az érdekképviseletekkel megállapodtak abban is, hogy létrejön két munkacsoport is az új fórum mellett, az egyik a növekedési paktummal, a másik a bérkompenzációval foglalkozik majd, vagyis azzal, hogy a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszerre való átállás során felmerülő bér- és kereseti problémákat közösen rendezzék. Hozzátette: a 2012-es költségvetésben a kormány biztosítja a bérkompenzáció forrásait, már csak a technikát kell kidolgozni. Matolcsy György elmondta: a kormány 2012-ben is ragaszkodik ahhoz, hogy senki nem járhat rosszabbul az egykulcsos adórendszerre való végleges átállás kapcsán, ezért bérkompenzációs keretet terveztek a költségvetésbe. Kifejtette, hogy ez a 21 milliárd forintos keret azt szolgálja, hogy ha valaki semmilyen módon nem fér bele az automatikus és ösztönzött béremelési folyamatokba, akkor úgynevezett szociális kompenzáció keretében egyenlítsék ki a bérét.
Az NGTT legutóbbi, december 12-ei ülésén a kormány a jelenlegi 78 ezer forint helyett 93 ezer forintos minimálbért 108 ezer forintos bérminimumot - szakmunkás-minimálbért - javasolt, utóbbi jelenleg 94 ezer forint. Az ülésen a kabinet arra kérte munkáltatókat, hogy 5 százalékos mértékig a bérkompenzációt maguk hajtsák végre, e fölött pedig a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalja a teljes kompenzációt. (Fizetés 2012: mire számítsunk?)
A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy az új érdekegyeztető fórum mellett létrehoznak egy monitoringbizottságot is, amely elemzéseket, jelentéseket készít például az új munka törvénykönyve, az adórendszer vagy épp a szakképzési törvény gyakorlati működéséről.
A Magyar Bankszövetséggel közösen indítandó növekedési paktumról azt mondta: a munkaadók és a munkavállalók ezzel kapcsolatos javaslataikat is megteszik majd.
Fotó: MTI
Munkaadók és munkavállalók:
hívei a hármas párbeszédnek
Gaskó István üdvözölte a versenyszféra új érdekegyeztető fórumának létrejöttét, főként azt, hogy a kormány is részt vesz benne, így egy tripartit fórum jön létre. Emlékezetett arra, hogy a Liga és a Munkástanácsok korábban tiltakozó akciókat is szervezett egy háromoldalú érdekegyeztető fórum létrehozását követelve. Az új fórum keretében a szakszervezeteknek lehetőségük lesz részt venni például a nyugdíjrendszer esetleges átalakításában, ami ugyancsak követelése volt a Ligának és a Munkástanácsoknak - mondta Gaskó, aki szerint az új érdekegyeztető fórummal esély nyílik arra, hogy a kormány által indított új, konszolidációs korszak eredményeket, társadalmi és munkabékét hozzon.
Demján Sándor hangsúlyozta: a munkaadók mindig is fontosnak tartották a társadalmi párbeszédet, és hívei voltak a hármas párbeszédnek a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók részvételével. Az új konzultatív testület gyakorolhatja mindazokat a jogosítványokat, amelyekkel korábban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) is rendelkezett - mondta. A VOSZ ügyvezető elnöke szerint nem minden esetben ellenfélként áll majd szemben a munkavállalói és a munkaadói oldal, mert a versenyszférában működő szakszervezeteknek is érzékelniük kell a közös érdekeket.
