Fokozottabb figyelmet érdemelnének a szolgáltató központok Magyarországon, hiszen új munkahelyek ezreit létrehozva, magas hozzáadott értékkel bíró projekteket vonzottak be az országba. De ami még fontosabb, a jelenlegi szolgáltató központok további bővülést terveznek véghezvinni a közeljövőben.

Magyarország a 28. helyen áll az élelmezésbiztonsági globális ranglistán. Az élelmiszerek minősége és biztonsága terén a régiós országok közül hazánk érte el a legjobb helyezést.

A legfontosabb a jó munkahelyi légkör az Y generáció szülöttei számára egy friss magyar felmérés szerint. Emiatt és a gyors karrier érdekében hajlamosak a gyakori munkahelyváltásra is. A Coaching Team által végzett felmérés elgondolkodtató eleme, hogy a válaszadók több mint egyharmada külföldön képzeli el az álompozíció elérését.

Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét sem éri el. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll megelőzve – többek között – Montenegrót és Romániát – derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányának 2013. évi adataiból. Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből a Budakeszi járás, míg a legkevesebből az ország északkeleti határvidékén élő járások lakosai gazdálkodhatnak.

Legalábbis erre lehet következtetni a Duna House legfrissebb elemzéséből. 2008-tól egészen a tavalyi évig folyamatos volt a megvásárolt házak átlagos négyzetméter árának esése, idén azonban – a válság óta először – megállt a trend.

Új növekedési lehetőséget jelent a biztosítók számára, hogy 2017-ig mintegy 10 százalékkal emelkedhet a 65 év felettiek aránya az eurózónában. A társaságoknak azonban új kihívásokra is fel kell készülniük.

A vállalkozások döntő többsége addig használja irodatechnikai eszközeit, amíg azok teljesen elhasználódnak. A működésképtelenné vált eszközök pótlása váratlan szükséghelyzetet teremt, amely a vállalkozások költségvetését is kiszámíthatatlanabbá teszi.

A legtöbb magyar vállalat csak a saját, belső informatikai osztályát használja a vállalat alkalmazottainak szakmai képzésére, ahelyett, hogy megbízott, külső informatikai tanácsadókat alkalmaznának.

A magyar dolgozók kevésbé elégedettek a munkájukkal, ennek ellenére jobban kijönnek a főnökükkel, kifejezetten baráti a viszonyuk a kollégákkal és jobbnak tartják a munkakörnyezetüket is az uniós átlaghoz képest. A közel 2500 válaszadó közül 38 százalék ráadásul elégedett a fizetésével is.

A felhőtlen szórakozást vagy inkább a pénzkeresést választották idén nyáron a fiatalok? Esetleg szerették volna fejleszteni valamilyen képességüket? Hová és kikkel utaztak, mely fesztiválok iránt érdeklődtek, s miért, vagy éppen mi tartotta őket távol? Melyik fesztiválra vágytak vissza leginkább?

A hazai vállalatvezetők az újmédia-eszközök tekintetében a munkavállalót tekintik a legfőbb kockázatnak: akár a vállalat hírneve és biztonsága is elbukhat egyetlen munkavállaló online viselkedésén, az adatszivárgás pedig súlyos gazdasági károkat okozhat.

Habár jogilag semmiféle diszkrimináció nem létezik Európában a nők és a férfiak között, a gyakorlat mást mutat. Száz európai vállalati vezető közül például mindössze 3 a nő, de még a cégek irányító testületeiben is alig 13,7 százalék az arányuk.

A magyarok többsége a munkahelyi terhek növekedése ellenére is úgy gondolja, hogy minden feladatot el tud majd végezni időre, ezzel mi vagyunk a legmagabiztosabb nemzet a Randstad Workmonitor kutatásban szereplő 32 országból. A készség alapú munkavégzésben azonban rosszul állunk.

Második alkalommal készített felmérést az adóhatósággal és a jogszabályváltozásokkal kapcsolatos adózói véleményekről a PwC Magyarország, s az eredmény: a vállalkozások véleménye javult az adóhatóságról az elmúlt másfél évben.

Nagy nemzetközi márkák uralják a magyarországi márkarangsort, de az élen a Pöttyös végzett, megelőzve a Facebookot és a Google-t, de versenyben volt a Pick és a Szentkirályi is.

Fellélegezhetnek a vállalkozások és a munkáltatók? Tényleg vége lesz jövőre a hét szűk esztendőnek? Többek között ezt is vizsgálja a munkáltatók jövő évi tervei kapcsán a DEVISE Hungary és a Simconsult “Fizetésemelés 2014” című országos kutatása.

Ma felkészültebbek a kereskedők a nagy címletű készpénz kezelésére, mint 2010-ben, ám a húszezresek váltása továbbra is számottevő problémát jelent a kisboltokban. Ezzel egy időben a kártyaelfogadás aránya is nőtt a felmérésben szereplő boltok körében.

Pesszimizmus jellemzi a magyar munkaerőpiacot: 2013 utolsó negyedévében a munkaadók 11 százaléka tervez elbocsátást, míg 8 százalék számol munkaerő-felvétellel, 69 százalék pedig nem tervez létszámváltoztatást. A legrosszabb a helyzet a Dél-Dunántúlon.

A magyar cégvezetők csupán 32 százaléka hölgy, áll a Bisnode üzleti információ szolgáltató elemzésében. Magyarországon több női cégtulajdonos van, mint női cégvezető, viszont a férfiak erősen felülreprezentáltak a vállalkozásokban. A legtöbb cégvezető és tulajdonos a 40-50 éves korosztályból kerül ki, valamint a nagy cégeknél sok a 60 év feletti tulajdonos.

A negyvenesek a legpesszimistábbak a jövőjüket illetően, elsöprő többségük úgy érzi, hogy nincsen elég megtakarítása a közelítő nyugdíjas éveikre. A mindennapi létfenntartás finanszírozása kiadásaik közel 80-90 százalékát is eléri, így alig marad arra, hogy élvezzék az életet, vagy épp megtakarítsanak maguknak vagy gyermeküknek.

Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult villamosenergia- és földgázfogyasztóknál évente 20-30 százalék között volt a kereskedőváltás aránya 2010. február és 2013. április között, a vállalatokért folyik a legnagyobb a kereskedők közti verseny.

Országos szolgáltató központi felmérést indít az EY. A nemzetközi tanácsadó cég a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal együttműködésben készíti el a szektor átfogó elemzését. A felmérésben több mint hetven cég vesz részt.

Az érettségi előtt álló, majd hamarosan önálló életet kezdő korosztály jelentős része nincs tisztában a nyugdíjakkal, az adókkal, a hitelkártyákkal kapcsolatos kérdésekkel, de az ország államadósságának nagyságát sem tudják megbecsülni.

A hipermarketek által idén előrehozott iskolakezdési akciók ellenére a szülők júliusban még nem „rohamozták meg” az üzleteket. Az átlagárak a legtöbb kategóriában csökkentek - feltehetően az akciók eredményeképpen.

A fiatalok szerint az Európai Unió munkahelyeket teremt, segíti a nyelvtanulást és a külföldi munkavállalást – áll egy most befejeződött, nem reprezentatív kutatásban.

A lakosság átalakuló fogyasztási szerkezetében egyre erősödik az a tendencia, mely szerint az egészséges és egészségesnek gondolt termékekre és szolgáltatásokra egyre nagyobb figyelmet fordítanak a háztartások.

Az ágazat első félévi termelési növekedéséhez elsősorban az ipari és egyéb létesítmények építése, a speciális szaképítéssel és az út-, vasútépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének emelkedése járult hozzá; a bővülés ugyanakkor még nem jelent meg minden szektorban, különösen nem ez az épületek építésében.

A magyarok 93 százaléka úgy gondolja, hogy az országban nem létezik munkahelyi biztonság, ami többek között Chile, India és Törökország eredményénél is rosszabb. Minden második magyar külföldre költözne egy jó állásért.

A mobil eszközök több mint 10 százalékkal hosszabbítják meg a munkaidőt. Még mindig a laptop a munkahatékonyság növelésének első számú eszköze, de feljövőben vannak a tabletek és az okostelefonok.

Továbbra is a felvásárlások számának és értékének növekedését vetíti előre a KPMG, de a tranzakciók száma és értéke a makrogazdasági környezetben rejlő kockázatok miatt bizonytalan.

A fiatalok számára különösen fontos, hogy a bankkártyás vásárlás díjmentes legyen, mivel a plasztik egyre nagyobb szerepet játszik a mindennapi életükben.

Még a patikai vásárlók körében sem egyértelmű a gyógyszer fogalma, nagy a tudatlanság az egészségügyi termékek vásárlóinak körében.

Az előző negyedévhez képest rendkívüli, 15 pontos emelkedést követően jelenleg -11 ponton áll a hazai vállalkozások egyéves várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index. Ez az utóbbi évek legnagyobb pozitív irányú változása. Az optimizmus főként azzal magyarázható, hogy a vállalkozások a vállalati hitelkamatokat, a gazdaságpolitikát valamint a versenyhelyzetet tekintve is jóval bizakodóbbak lettek. Az optimizmus minden árbevétel kategóriában megfigyelhető, azonban a középvállalkozások bizalma fordult a leginkább pozitív irányba – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.

A leendő nyugdíjasok több mint kétharmada még mindig az állam egyik kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az időskori ellátásról is, ám egyre többen vélekednek úgy, hogy a nyugdíjuk előteremtésében aktívabb szerepet kell vállalniuk – állapítja meg az a kutatás, amelyet 12 országban végeztek el az AEGON megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka számára még mindig az állami járulékok befizetése jelenti az első számú felkészülési forrást.

A tipikus magyar üzleti utazó jellemzően több éjszakát is eltölt tárgyalásai során külföldön, amihez általában 3-4 csillagos szállodát választ. Kedvenc közlekedési eszköze a repülő, úti céljainak toplistáját Bécs, London és Frankfurt vezeti, a légitársasági szolgáltatások közül legfontosabb számára a feladott poggyász, a szállodák esetében pedig a wifi tűnik nélkülözhetetlennek.

Elsősorban a kihívások, a függetlenség és a cégkultúra dönti el, hogy mennyire elégedett egy vezető a saját helyzetével egy friss felmérés szerint. Az elvárások között a termelékenység növelése és a rugalmasság szerepel az első helyeken.

Az áprilisi jelentős esés után májusban és júniusban is megugrott a GKI-Erste konjunktúra-index értéke, s ezzel folytatódott a trendjében 2012 őszétől tapasztalható emelkedés.

Egyre több vállalat tervezi K+F ráfordításainak bővítését; a szabályozói környezet kiszámíthatósága még mindig jelentősen befolyásolja a hazai cégek K+F kiadásainak alakulását, de a korábbi évekkel ellentétben már nem a legfontosabb befolyásoló tényező - derül ki a Deloitte felméréséből.

A magyar netezőket a szabadidős programok hirdetései érdeklik, de csábítónak találjuk a távközlési cégek ajánlatait is, nem véletlenül, mert a magyar piacon ebből fut a legtöbb reklám az interneten.

A Deloitte negyedik alkalommal készítette el félévente megjelenő felmérését Kelet-Közép-Európa vállalati pénzügyi vezetőinek körében, a régió gazdasági kilátásaira vonatkozóan. A 12 ország részvételével zajlott felmérés mind vállalati, mind általános pénzügyi és gazdasági kilátások terén részletes képet nyújt a pénzügyi vezetők várakozásairól.

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a magyar kis- és középvállalatokat. 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt, így nem lehet halogatni tovább a szükséges beruházásokat.

Ha ismét választania kellene, a magyar vállalkozók döntő többsége újra belevágna saját üzletének elindításába, még a nehéz gazdasági körülmények ellenére is.

A hazai gazdasági folyamatok kedvező irányú változását jelzi, hogy két év után ismét meghaladja az 50 pontot a Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérésen alapuló konjunktúramutatójának értéke. A pozitív fordulat hátterében az ugrásszerűen emelkedő beruházási kedv áll, de a külső források bevonásával kapcsolatban továbbra is kivárás jellemzi a hazai vállalkozói szférát. A makrogazdasági index viszont kétéves mélypontra süllyedt, az idei első félévre a gazdaság lassuló ütemű visszaesését jelzi. A kkv-szektor az export és az adózás terén lát pozitívumokat.

A kkv vezetők következő egy évre vonatkozó árbevétel várakozásai szinten maradtak, míg az eredményvárakozásai növekedést mutatnak az előző negyedévhez képest. A hazai vállalkozások átlagosan 3,9%-os árbevétel és 1,7%-os eredménynövekedést prognosztizálnak, ezzel az árbevétel várakozások megközelítik, az eredményvárakozások pedig meghaladják a válság kezdetén mért szintet. Az árbevétel és az eredmény jövőbeni alakulását tekintve is a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, míg a kis- és középvállalatok kevésbé számítanak bevételük és nyereségük növekedésére – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb eredményéből. Más felmérések azonban ellentétes eredményt mutatnak.

Nagy lenne az igény a szocpol bővítésére – derül ki egy felmérésből. A megkérdezettek több mint négyötöde véli úgy, hogy a lakásvásárlási támogatás kiterjesztése a használt ingatlanokra számottevően élénkíthetné a stagnáló lakáspiacot. A felfokozott lakossági és szakértői várakozások ellenére sincs azonban továbbra sem hír arról, hogy az eredetileg áprilisra várt változtatásokat mikor lépteti életbe a kormány.

A vállalatok 85 százaléka tervezi munkatársai létszámának növelését vagy fenntartását 2013-ban. 90 ország több mint 26 000 vállalata körében végzett felmérés azt mutatja, hogy növekvő kereslet mutatkozik az értékesítési és marketingszakemberek iránt.

A magyar ügyfélkiszolgálók a világátlaghoz képest a vevők üdvözlésében és a kapcsolt értékesítések terén is átlagon felül teljesítenek, azonban rendkívül keveset mosolyognak – derül ki abból a vevőkiszolgálási felmérésből, melyben 57 ország próbavásárlást végző szolgáltatói vettek részt világszerte.

Nem éppen üdülős nemzet a magyar: egy év alatt mindössze 17 százalékunk jutott el néhány napra pihenni. Úgy tűnik azonban, hogy a hitel nem akadály: a lakáshitellel rendelkezőkre például kétszer annyira jellemző, hogy voltak üdülni, mint azokra, akiknek a vállát nem nyomja ilyen teher.